Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

64 maga is árverezett a nélkül azonban, hogy legtöbbet igért és igy a jogot megszerezte volna. Miután pedig a házonként vagy sze­mélyenkénti korcsmáitatás ott is eltöröltetett, hol 1848 előtt haszonvételi közösség gyanánt gyakoroltatott, e szerint tehát Bussóczon sem gyakorolható a korcsmáltatási jog egyes birtoko­sok által külön-külön, ennélfogva külön-külön haszonbérbe sem adható és miután a bussóczi regale-, illetőleg korcsmáltatási jog közös tulajdont képez s annak haszonvétele természetben fel nem osztható, a bussóczi közbirtokosságnak egy része pedig az alpe­resek által érvényesíteni czélzott uj haszonbérlethez hozzájárulni vonakodott, jogukban állott a nyerendő haszonvételekre nézve nyilvános árvereztetést sürgetni annál is inkább, mert törvénynél fogva a közös haszonvételek a legtöbb ígérőnek csak is nyilvános árverés utján bérbe adhatók vagy eladhatók, mely elhatároztatván meg is tartatott; miért is alperesek kifogásait elvetni, az általuk hivatkozott tanuk kihallgatását pedig azért, mert nem perdöntő körülményekre kérettek kihallgattatni, mellőzni és alpereseket a haszonbérletből való kimozditásra, illetőleg a regale-jog és tarto­zékainak kibocsátására kötelezni kellett, stb. (1886. ápril 2. 1165. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. jbiróság Ítélete indo­kainál fogva helybenhagyatik. (1886. máj. 12. 19273. sz. a.) A m. kir. Curia : Mindkét alsóbb bíróságnak ítélete meg­változtattatik, felperesek keresetükkel elutasittatnak, stb. Mert közös vagyon kezelésének módja iránt rendszerint a tulajdonos társak többsége határoz. Ehhez képest tekintve, hogy nem vonatott kétségbe, hogy a 2. sz. a. szerződést aláirt közbir­tokosok a tulajdonostársak többségét képezik, tekintve továbbá, hogy a közbirtokosság tulajdonát képező kérdéses italmérési jog haszonbérletének 1886. évi január hó i-től számított 3 évre meg­hosszabbítása iránti kijelentés minden fentartás nélkül történvén, ezzel szemben felperesek tartoztak volna bizonyítani, hogy a többi birtokosok hozzájárulásának feltétele alatt történt a haszonbér tartamának meghosszabbítása, ezt azonban mivel sem bizonyítot­ták, ugy, tekintve, hogy azon felperesi előadás, hogy a kérdéses italmérési jognak haszonbérbe adására nézve a nyilvános árverési ut lett volna gyakorlatban, megezáfoltatik már a 2. sz. a. korábbi

Next

/
Oldalképek
Tartalom