Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

65 naszonbéri szerződéssel; mely ugyanis nem ily uton jött létre; tekintve végül, hogy felperesek az 1886. évi első negyedre járó haszonbér-részletét a 3. sz. a. tanúsága szerint alperesektől felvették: mindezeknél fogva a haszonbérszerződés a 2. sz. alattiban foglalt záradék tartalma szerint érvényesen meghosszabbítottnak és teljesedésbe jutottnak lévén tekintendő . . felpereseket a haszonbérletből való kimozditás iránti alaptalan keresetükkel elutasítani . . kellett. 21. Azon ténykörülmény, miszerint a bizonyos összeget köv etelő fél már 20 év óta vak, nem képezhet akadályt arra nézve, hogy a kifizetés meg nem történtének bizonyítékául annak a főeskü oda ne Ítéltethessék, midőn elismertetett, hogy az ép hallási és tapintási érzékkel bir. (1886 június 18. 2491. sz. a.) Az ó-becsei járásbíróság: Vojnovics Áron ügyvéd által képviselt P. Szteván felperesnek, — Vlahovits Iván ügyvéd képviselt S. Gyula elleni 250 frt iránti perében : felperest keresetével elutasította s a perköltségeket kölcsönösen megsemmisítette, azon esetre, ha alperes a főesküt leteszi arra nézve, hogy a kereseti összeget 1884. évben felperesnek készpénzben visszafizette. Indokok: Jóllehet felperes neje ezen ténykörülményt, hogy alperes kereseti 250 frtot a mult év folyamán visszafizette volna, nem állította; ennélfogva jelen ügy eme körülményre nézve, alperes által felajánlott, — jóllehet felperes azt letenni késznek ajánlkozott ; tekintve azonban, hogy felperes több év óta teljesen vak —• ugy az J 881 : LIX. tcz. 21. §-ának b) pontja szerint esküre bocsátható nem levén; miért is az 1868: LIV. tcz. 235. §-ának alkalmazásával az eskü alperesnek odaítélésével — elbírálandó volt. (1885 május 9. 2481. sz. a.) A bpesti kir. tábla: Az elsőbirósági itélet megváltoztattatik s alperes az esetre köteleztetik a kereseti 250 frt tőkét, annak a keresetlevél beadásának napjától számítandó 6 százalékos kamatait és 16 frt perköltséget megfizetni, ha felperes a főesküt leteendi arra nézve, miként alperes neki a kereseti 250 frtot 1884-ben, vagy bármikor vissza nem fizette; érdekében áll tehát felperesnek, stb. Döntvénytár, uj folyam. XV. ij