Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

IV 7. Közös tulajdon birtokosainak egyike, a másik tulajdonostárs hátrányára és beleegyezése nélkül, a közös birtok használatára nézve változtatást nem tehetvén, a visszahelyezés iránti kérelemnek hely adandó, ha az egyik tulajdonostárs a közös birtok területén építkezett és ezzel a másik tulajdonostársat a közös birtoklásban megháborította — ... _._ --- --- --- ... — — --- --b) Kötelmi jog. i. i. Ha valamely nyilatkozat szorosan vett jogi szempontból elegendő volna arra, hogy felperes keresetével elutasittassék, de alperes felperes keresetének elutasítását nemcsak a szorosan vett jogi szempontból kérte, hanem felperes összes állításainak czáfolatába bocsátkozott: az esetben azon nyilatkozat nem állhat útjában annak, hogy felperes keresete ugy vétessék bírálat alá, mint vétetett volna akkor, ha azon nyilatkozat létre sem jött volna. — 2. Ha a peresített követelés bizonyos jogcselekvéseknek színleges és ideiglenes voltára alapittatik, ezen szinlegesség és ideiglenesség állitásának már a keresetben kell foglaltatnia, m^rt az ellenirat előterjesztése után a kereset jogalapját megváltoztatni nem lehet. — 3. Számítási hibát csak a számtani müveletekben előforduló helytelenség képez. Ily számítási hiba nem képez az egész jogügyletre kiható érvénytelenítési okot, hanem csak a hiba által támadt különbözet követelésére jogosít fel. — 4. Erkölcsi kötelességet szerződési kötelezettséggé átváltoztató okmány. — 5. A kényszer, félelem, tévedés, szinlegesség és ideiglenesség tanához ... --6. A házasság közvetítéséért kikötött alkuszdij iránti követelés nem vehető olyannak, mely a jó erkölcsökbe ütköznék és azért birói uton érvényesíthető és megítélendő. — Adalék a váltótartozásért átvállalt köztörvényi kezesség kérdéséhez ... ___ ... .._ ... 8. Mezei rendőri kihágások eseteiben felmerült kárért a károsított fél irányában a kártévők törvény szerint egyetemleg vannak ugyan kötelezve, a kártételben résztvevők egymás elleni visszkeresete tekintetében azonban nem alkalmazható ezen elv, hanem mindenik részes csak az aránylag őt terhelő kárösszegért felelős--9. Bérleteknél valamely lakrész át nem adása iránt indított kártérítési perben, csak az annak megfelelő bérösszeg leengedése igényelhető. Ily esetben a bérlemény átvett részének nem használhatásából származtatott kár s elmaradt haszon igazoltnak nem vehető, ha ki nem mutattatik, hogy az elvont helyiség helyett más annak megfelelőt bérelt ki, és hogy az átvett helyiség használhatásától elzárva lett volna --- ... — ... ... ... ... ... ... ... ... 1 Az agyonetetés folytán elhullott ökrök a cseléd által a luczernásban a tulajdonos jelenlétében legeltetvén, s nem bizonyittatván, hogy az ottani legeltetésük megtiltatott volna: a tullegeltetésből