Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

32 egyéb rokonok, valamint R. János után maradt hagyatéki javaknak átadására támasztott visszkeresetével eluttasittatott. . helybenhagyatik; egyebekben azonban megváltoztattatik akképen, hogy néhai R. Jánosnak 1877. márcz. 2-án alkotott írásbeli magánvégrendelete csak annyiban mondatik ki érvénytelennek, mennyiben az 1875. szept. 28-án elhalt R. Julianna és Terézia után hátra maradt vagyonokról is intézkedik, és hogy felperesek keresetüknek most nevezett örökhagyó után kizárólagos örökösödési joguk elismerésére vonatkozó részével elutasittatnak. Indokok: E pernek sarkpontját annak a kérdésnek eldöntése képezi, hogy az 1875. szept. 28-án elhalt R. Julianna és R. Terézia örökhagyók után maradt vagyonban az 1877. márcz. 3-án R. János birt-e vagy nem öröklési joggal ? Erre vonatkozólag a per adatai különösen a R. János ellen folyamatban volt és hivatalból csatolt bünper irataiból kétségtelen, hogy a most nevezett testvérei, előbb nevezett R. Julianna és Terézia örökhagyók ellen gyilkossági büntettet követett el, melyért halálra ítéltetvén, ez Ítélet rajta 1877. márcz. 3-án végrehajtatott, Hazai hiteles törvényeink arról, hogy az, ki az örökhagyó ellen gyilkossági büntettet követett el, a meggyilkolt után az öröklési jogból, mint érdemetlen kizárva lenne, határozottan nem intézkednek ugyan, de az, ugy régibb, mint ujabb törvényeink szelleméből világosan következtethető. Ugyanis a Hk. I. 14. és 15. §-a azt rendeli, hogy a rokongyilkosok jószága és öröksége a meggyilkoltnak fiaira vagy egyéb törvény szerint való örököseire száll. A fenállott, de e tekintetben már hatálytalan törvény intézkedése tehát még eshetőségét is kizárta annak, hogy a meggyilkolt után a gyilkosság bűntettét elkövető egyén örökösödhessék. Az ideiglenes törv. szab. 7. §-a utolsó bekezdése pedig a szülők által gyermekeiknek és viszont érdemetlenségi esetekben az örökségből való kitagadását megengedi. Igaz ugyan, hogy a törvénynek ez intézkedése csakis a szülők és a gyermekek közötti örökösödésre vonatkozik és hogy annak alkalmazhatósága az örökhagyó akaratától tétetik függővé ; de oly esetben, midőn az örökös oly súlyosabb beszámitásu cselekményt követ el, melynek következtében az örökhagyó valódi végakaratát érvényre nem