Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

29 R. Jánosnak az 1877. évi márcz. 29-én kelt végrendelete belkellékek hiányában érvénytelennek kimondatik s felperesek illetve jogutódaik a néhai R. Júlia és Terézia hagyatékára nézve oldalági öröklésre kizárólag jogosított utódoknak elismertetnek s ennek folytán az egyh.-füzesi 17. sz. tjkben A+i—25 és +1—5 sz. a. felvett ingatlanokból néhai atyjuk és magtalanul elhalt R. Mária nővérük után őket illetett birtokrészre és tartozékaira nézve mint oldalági rokonok örökösödési joga bíróilag megállapíttatik. Ellenben felperesek kereseti ama kérelmükkel, hogy az öröklött javak tulajdoni joga részükre, valamint alperes is az ellenirati azon kérelmével, hogy a nevezett R. János, Júlia és Terézia után maradt összes hagyatéki javak részére egyúttal hivatalból beszavatoltassanak, ezúttal elutasittatnak, stb. Indokok: Mert a hivatalból beszerzett s a perhez mellékelt bűnügyi iratok betekintéséből, kiválólag pedig az ezek kapcsán fekvő jogerőre emelkedett s végrehajtott mindhárom bírósági egybehangzó ítéletekből, ki van derítve, hogy a leszármazás nyo mán legifj. R. János az 1875. évi szept. 28. és 29. nap közti éjjelen R. Júlia és Terézia testvéreit, nem különben ezeknek 3 törvénytelen gyermekét, valamint édes anyját s így családjának életben volt összes tagjait, tervezett kizárólagos öröklés czéljából meggyilkolván, halálra Ítéltetett és a halálos ítélet 1877. évi márczius 30-án rajta végre is hajtatott. Midőn azonban nevezett legifj. R. János ellen a halálos ítélet ugyan 1877. márczius 2-án már jogerőre emelkedett, H. Anna alperestől házasságon kivül nemzett János és Teréz nevü törvénytelen gyermekek törvényesítése s az apai örökségnek, valamint a meggyilkolt testvér utáni hagyatéknak ezek javára leendő juttatása tekintetéből alperessel házasságra lépett, de sőt ennek megtörténte után a D. alatti végrendeletet tette és ebben összes javait házasságon kivül született törvénytelen két gyermekére hagyta, ezek halála esetére alperest örökösnek helyettesitvén, holott tekintve azon körülményt, miként a házassági egybekelés, valamint a kérdésben forgó végrendelettétel már akkor történt, midőn ellene a halálos ítélet jogerejü ténynyé vált, minélfogva a régi törvényes gyakorlat szerint nemcsak vagyona, hanem személye felett is szabad rendelkezési jogát is teljesen elvesztette s a midőn törvényes