Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

25 Az tehát, hogy a köteles rész kiszámításánál a hitbizományi javak tekintetbe nem vétettek, a tévedés esetét meg nem állapit­hatja, valamint az sem, hogy a becslést nem törvényszerinti szak­értők, hanem alperesek uradalmi tisztviselői eszközölték, mert az F. alatti okirat kiállításakor vagy az előtt birói eljárás folyamatban nem volt, azt tehát fölperes nem is vélhette, hogy a fölebbi ösz­szeg kiszámításának alapját bírói becslés képezi. Végre a mi a fölhozott számítási hibát illeti, az, hogy a hitelezőknek kifizetett 339,446 frt 29 kr. után az atya haláláról felperest megillető kamatok nem számíttattak fölperes javára, szá­mítási hibát nem képez, mert ilyent csak a számtani müveletek­ben előforduló helytelenség képezhet, ily helytelenség azonban elő nem fordul. De ha számítási hiba forogna is fön, az egész jogügyletre kiható érvénytelenítési okot nem képezne, hanem fölperest csak a hiba által támadt különbözet követelésére jogosítaná, ha vilá­gosan ki nem mondatott volna, hogy a kamatok 1882. jun. 30-ig elszámoltattak, mely világos megállapodás ellenében a főesküvel való bizonyításnak sem lehet helyt adni. Mindezek ellenében azon mellékes körülmények és bizonyí­tékok és az azokhoz illesztett érvelések, a melyeket fölperes a per során még felhozott, nem alkalmasak a kereseti kérelmet sikerre juttatni. Az, hogy az 5. sz. alatti okirat, melyben felperes atyja utáni örökségéről lemond, a 7. sz. alatti levél, melyben kijelenti, hogy atyja végrendeletében megnyugszik, minő előzmények után kelet­keztek, az, hogy a P. alatti jogi véleményt Könczöl ügyvéd alpe­resek utasítása szerint küldötte, hogy az S. alatti levélre adandó válasz tervezete, az R. alatti levél, melyben felperes Németh ügy­védtől tanácsot kér az S. alatti levélre adandó válasz iránt és Németh ügyvédnek U. alatti levele alperesek részéről küldetett felpereshez, az végre, hogy Könczöl és Németh ügyvédeket alpe­resek rendelték felperes mellé jogi tanácsadóul, s mindezt azért, hogy a testvéreivel megállapított tervhez képest az uzsorás és csalfa hitelezőkkel való tiszta kiegyezés sikerüljön és a felperes örökrészéből a kiegyezés után fenmaradó rész felperesnek kiszol­gáltathassák, részint alaptalan állitások, részint ha valók volnának

Next

/
Oldalképek
Tartalom