Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

26 is, döntő fontossággal nem birnak, mert egészen közönbös dolog az, kinek tanácsára határozta el felperes az 5. és 7. sz. alatti nyilatkozatok kiállítását, mert a hitelezőkkel való tiszta kiegyezés nem tiltott jogcselekvés s mert végre az 5. és 7. sz. alatti nyilat­kozatoktól eltérő megállapodás jött létre a peres felek között, a felperes által őszintén, komolyan, valódilag, egyértelmüleg létre­jöttnek beismert 9. sz. a. egyezség következtében. Az fj 4. g) 4. alatti telegrammok és h) alatti levél, úgy­szintén a T. alatti levél egyátalában nem foglalnak magukban olyasmit, a mi a később létrejött F. alatti egyességre nézve ér­vénytelenségi okul fölhozható volna. Az /. 4. és K. 4. alatti levelek, melyekben alperesek titkár­ügyésze 1878 ápril. 12. és 21-én arra intette, igyekeznék 36000 franc apanage - ával kijönni, nem ejthette felperest tévedésbe arra nézve, hogy a négy évvel későbben 1882. május 6-án létre­jött F. alatti egyezség alapjául vett becslési munkálatok az atyai hagyaték értékét helyesen tüntetik-e ki. A G. alatti felfolyamodásban illetőleg felebbezésben foglalt azon beismerés, hogy alperesek felperes örökrészéről már 1878. február 20-án lemondottak, nem bizonyíthatja azt, hogy a lemon­dás másként történt, mint az az 1878. február 20-ki megállapodás­ról felvett 8. sz. alatti jegyzőkönyvben foglaltatik. Németh Antal ügyvédnek V. alatti levele az F. alatti okirat ellenében azt, hogy ő a becslési munkálatokat át nem vizsgálta, be nem bizonyíthatja. A W. 1. 2. 3. X. alatti levelek már az /. alatti egyezség létrejötte után íratván, semmi befolyással sem lehetnek az F. a. okirat érvényére, de felperesnek azon állítása, hogy alperesek az ezen levelekkel létesíteni szándékolt jogügylettel arra akarták reá­venni felperest, hogy a hitbizományi javak után járó köteles rész kiszolgáltatását ismerje el és többé köteles részének kiegészítését vagy kiszolgáltatását a törvény utján se eszközölhesse, a valószí­nűséget is teljesen nélkülözi, mert alpereseknek ujabb jogügyletre szükségük nem volt, minthogy a felperessel való jogviszonyukat már a korábban létrejött 9. sz. F. és 0. alatti egyezségek telje­sen szabályozták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom