Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

20 szorosan vett jogi szempontból elegendő volna arra, hogy felperes keresetével elutasittassék; tekintve azonban, hogy alperesek felperes keresetének elutasítását nemcsak a fölebbi szorosan vett jogi szempontból kérték, hanem felperes összes állításainak czáfolatába becsátkoztak: ennélfogva az /. alatti egyezség nem állhat útjában annak, hogy felperes keresete ugy vétessék bírálat alá, mint vétetett volna akkor, ha az /. alatti egyezség létre nem jön vala. Itt mindjárt a válasziratban foglalt ujitás nyomul előtérbe; azt vitatja felperes, hogy ugy atyjának E. alatti végrendelete, mint a későbbi jogcselekvések színlegesek és az utóbbiak ideiglenesek voltak s hogy alperesek neki a hitelezők kielégítése után fönmaradandó osztályrészét ugy korábban, mint az F. alatti keletkezése utáni időben is megígérték. Minthogy a prdts 66. §-a szerint az ellenirat előterjesztése után a kereset jogalapját megváltoztatni nem lehet, de a válasziratban fölhozott szinlegesség és ideiglenesség a kereset jogalapjával ellentétben is van, mert ha ezen jogcselekvések felperes hozzájárulásával, habár színlegesen és ideiglenesen valóban létrejöttek, ez által ki van zárva a jogcselekvések érvénytelenítésére felhozott két legfőbb indok : a kényszerhelyzet és tévedés, ezeknél fogva a szinlegesség és ideiglenesség, továbbá az osztályrész kiadása iránti igéret bebizonyítása végett kinált föesküvel való bizonyításnak annál kevésbbé lehetett helyt adni: mert először, különben is alaptalannak bizonyult be felperes azon állítása, hogy az E. alatti végrendeletnek felperesre vonatkozó része színleges volna. Az atyának az E. alatti végrendeletet megelőző cselekvései a 2. 3. sz. a. hírlapi figyelmeztetés, a D. alatti hitbizományi okirat, maga az E. alatti végrendelet tartalma kétséget nem hagynak fen az iránt, hogy az atyának komoly szándéka volt nemcsak az őseitől örökölt, de a saját maga által szerzett vagyont is késő ivadékai számára fentartani és épen azért, mivel attól félt, hogy a felperesre szállandó részt a hitelezők fogják elvinni, tagadta ki felperest az örökösödésből s ennek ellenkezőjét az alpereseknek kinált föesküvel nem is lehetne bizonyítani, mert az atya szándékáról csak ő birt tudomással és azt intézkedéseiben nyilván ki is