Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XV. kötet (Budapest, 1886)

»4 hagyatéki vagyonnak választott bíróság által igazságosan megállapított egy hatodrészében, mint végrendelet nélküli törvényes örökrészében fia és még netalán származó ivadéka korlátlan tulajdonul részesittessék és a hagyatéki vagyonnak uj osztály által meghatározott egy hatodrésze utáni egész jövedelem életük fogytáig öt és nejét illesse. Ismét 1883. február 2-án kelt 31. sz. alatti levelében azt irta testvéreinek: «ő sem akar atyja végrendelete, valamint jogcselekményei érvénye felett bővebb tárgyalásokba bocsátkozni... nehogy öt elhamarkodással és családi érdekeik könnyelmű feláldozásával vádolhassák, továbbá mivel a (testvéreknek) tegnap estve hozzája intézett soraiból az általa kért elvi nyilatkozat ki nem puhatolható, hajlandó (a testvérek) ajánlatát elfogadni és kölcsönös rövid felvilágosítást és egyéb adatot (bár azok előtte eléggé ismertek) K. Imre titkártól még elfogadni és viszont adni. Bizalmi férfi gyanánt gróf Nádasdy Ferenczet kérte fel, teljhatalmú képviselőjéül pedig Gerlóczy Gyula volt nevelőjét bizza meg. Ezen levélre alperesek 1883. febr. 10-én az Y. a. választ küldötték. Ebben annak előadása után, mit ígértek és mit tettek, felperes családja érdekében, azt írják : tiszta lelkiismerettel elmondhatják, hogy az 1882. május 6-án kelt F. a. okiratban befejezett kötelezéssel a legteljesebb mértékben eleget tettek nemcsak a felperes és családja érdekében 1877. áprilisban tett Ígéretüknek, de az atyjuk által 1855 decz. 30-án alkotott végrendeletnek is. Ezen végrendelet az, mely felperes örökösödését szabályozná, ha E. szerint ki nem tagadtatott volna. A hitbizományi javakból felperes egyátalában nem követelhet semmit, de nincs kizárva annak lehetősége, hogy felperes kérését más szempontból figyelembe ne vegyék. Eddig is méltányossági tekintetek vezérelték alpereseket; a 8. sz. a. jegyzőkönyvben kifejezett intentiójuk a méltányosság azon határvonaláig elmenni, a meddig az ott kifejtett tekintetek egybefoglalása mellett elmehetnek, az F. a. okiratban elvállalt kötelezéssel kimerítve nem volt, csak a foganatosítás idejére nézve mutatkozik eltérés felperes és alperesek között. Nézeteik különbözése daczára is méltányosságból kijelentik, hogy készek már most felperes kérelmének tárgyalásába bocsátkozni.