Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

148 ily fogasokat soha meg nem rendelt és azok csak igen csekélyértékkel birnak, B. Zsigmond ellen csalás vétsége miatt panaszt emelt; B. Zsigmond a vizsgálat során és a végtárgyalás folyamán beismerte, hogy a fogasokat K. Bélának ö küldötte. B. Mátyás és F. Lörincz kereskedők panaszolják, hogy B. Zsigmond számukra is küldött 8—8 frt utánvét mellett festett fogasokat, a nélkül, hogy ők ezen fogasokat megrendelték volna, és hogy megrendelt küldeményt Budapestről vártak volna. Beismeri vádlott, hogy a B. & Comp czég nevében lapokban közzétett hirdetések alapján F. Tamásnak egy 1845. évi 1908. sz. badeni nagyherczegségi sorsjegy-ígérvényt, illetve egy részletjegyet adott el, melynek alapján panaszos a sorsjegy V20 részére a tulajdonjogot megszerezte és ezért vádlottnak 30 márkát fizetett, vádlott azonban sem a sorsjegyet át nem adta, sem. pedig az általa befizetett 30 márkát vissza nem szolgáltatta. K. Oszkár panaszolja, hogy B. által az Internationales Journalban közzétett hirdetés és vádlott által neki küldött, /0 leenee désekkel kecsegtető árjegyzék alapján egy pár czipőt rendelt és1884. aug. 22-én küldött B.-nak 11 márka és 2 pfeninget, de vádlott neki sem árut nem küldött, sem pedig a pénzét vissza nem szolgáltatta ; vádlott ezen cselekményt beismeri. Ezen tényállás mellett vádlott ellen a Btk. 379. §-ába ütköző és 380. §-a szerint minősülő csalás büntette miatt a további eljárást megszüntetni kellett azért, mert Sch. J. czég a napló 21. sz. mellett levő, 31451. sz. feljelentéshez H. alatt csatolt, s 1882. évi május 20-án kelt értesítés szerint már 1882. évi májushóban tudomással bírt arról, hogy B. Zsigmond által megcsalatott és ennek daczára B. Zsigmond ellen a fenyítő feljelentést csak 1882. évi okt. 26-án, tehát a Btk. 112. §-ában előirt 3 havi határidő lefolyása, illetve panaszjogának elenyészése után tette meg; minélfogva vádlott ellen ez irányban a további eljárást a Btk. 112. §. alapján megszüntetni kellett. Felmentendő volt vádlott a B. Mátyás és J. Lőrincz kárára, elkövetett, a Btk. 379. §-ába ütköző és 380. §-a szerint minősülökét rendbeli csalás vétségének vádja és következményeinek terhe alul azért; mert sem B. Mátyás, sem pedig J. Lőrincz 1882. évi decz. havában Budapestről árut nem rendeltek, innen postakülde-