Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

n8 nak eleget tett-e vagy sem? R. József 1847. évi október 23-án rokonsága részére végrendeletileg tett alapítványra javadalmasnak R. Ignáczot nevezte ki azon meghagyással, hogy ez fia nem létében 3 év alatt mennél közelebb eső hasonnevű atyafit, ki katholikus, magyarul legalább tanuló, jó erkölcsű férfiú legyen, jelöljön ki utódáuf az alapítványi a s azt Pápa város tanácsának nevezze meg. Az 1849. évi május hó 29-én alkotott pótvégrendeletben pedig R. Ignácznak kijelölési joga az utódra nézve akép lett kiterjesztve, hogy ha R. Ignácznak sem fia, sem atyafia nem lesz, ismerősét is megnevezheti, ki a fenébb irt kellékekkel fel van ruházva ; ha azonban ezt előre megnevezni elmulasztaná, akkor kimultával a káptalan és püspök választ olyat, ki az alapító nevét felveszi, de méltó tekintetbe kívánja a végrendelkező vétetni a leány atyafiak férjeit, kiknek elsőbbségük legyen; ebből kifolyólag tehát habár mind a fő, mind a pótvégrendeletben emiitett 3 évet az utóbbinak III. pontjában foglalt utasítások és intézkedések figyelembe vételével, az utód megnevezésére nézve zárhatáridőnek tekinteni nem lehet; mindazonáltal végrendelkezőnek az az akarata, hogy R. Ignácz és utódai által az utódmegnevezés még életükben Pápa város tanácsával közöltessék s hogy ez még a kijelölő életében és esetleg ellenvetése jogával élhessen, az a pótvégrendelet III. pontjából kétségtelenül kitűnik, valamint az is, hogy a kereseti alapítványra mindenekelőtt az atyafiak bírnak elsőbbséggel. Tekintve már most, hogy R. Ignácz az 1860. év jan. i-én kelt «Stiftbrief"-ben, B. alatti okiratban az alapítványra utódot nevezett ugyan, a ki nem volt rokona, hanem vele csak sógorsági viszonyban állott, de az okiratot, bár még 18 évig élt, Pápa város tanácsával soha sem közölte; tekintve továbbá, hogy a per adatai szerint R. Ignácznak R. Amália nevü nővére is maradt, kinek Márkus nevü férjétől 5 gyermeke van, kik anyai ágon a R. családhoz vérségi összeköttetésben állanak, mindezeknél fogva a B. alatti okirat szerint a kereseti alapítványra utódnak kijelölését a pótvégrendeletben foglalt intézkedés alapján sem lehet jogosultnak, annálfogva érvényesnek tekinteni és ez okokból az elsőbirói ítéletnek megváltoztatása mellett felperest keresetével elutasítani kellett, stb. (1885. május 5. 0340. sz. a.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. ítélő tábla felebbezett