Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

go nek i frt 76 krral tartozott, átadott azzal, hogy azon összeget K. Pétertől hajtsa be; id. K. Imre, K. Pétert 1882. év augusztus havában a község házához hivatta s felszólitá a kérdéses tartozás kifizetésére, melyet azonban K. Péter már kifizetettnek állított. Ekkor id. K. Imre községi biró N. Lászlónét, kinél K. Péter mint arató dolgozott, magához hivatta, s a nélkül, hogy eljárásáról jegyzőkönyvet vett volna fel, s irásba foglalt ítéletet mondott volna, az elöljárósággal egyetértve, előtte egyszerűen szóval kijelentette: hogy K. Péternek 1 frt 76 kr. tartozása fejében félmérő arató rész-rozsát lefoglalja, s annak kiadásától őt eltiltja. Ennek folytán N. Lászlóné a félmérő rozsot a fentebbi irányban visszatartotta és csak azon év téli hónapjában, a nála megjelent M. János napszámos és Sz. János kisbíró kértére adta ki, kik azt R Ignáczhoz szállították. Id. K. Imre beismeri, hogy az eljárásról sem jegyzőkönyv nem vétetett fel, sem az ítélet irásba nem foglaltatott, sem a végrehajtás szabályszerüleg nem foganatosíttatott, de azzal védekezik, hogy ő a törvényeket nem tudta, községének külön jegyzője nincsen, a közjegyző pedig csak adószedés alkalmával szokott oda menni, igy kénytelen volt előljáró társai tanácsát elfogadni, kik az ö eljárását helyeselték. Az 1877. évi XXII. tcz. 23. §-a határozottan rendeli a tárgyalásokróli jegyzőkönyvfelvételt, a 24. §. az Ítélet szövegezését, a 66. §. pedig szabályszerű végrehajtást. Vádlott ezen törvény világos határozata ellenére járván el: a Btk. 475. §-ába ütköző vétséget követte el, miért is abban bűnösnek kimondani s a fenti büntetésre itélni kellett, stb. (1884. évi decz. 11. 3739. sz. a.) A budapesti kir. tábla : Az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával vádlott az ellene emelt vád terhe alól felmentetik, stb. Indokok : Vádlottnak az elsőbirósági Ítéletben felhozott cselekményei nem eredtek a jogsértésre irányuló oly szándékból, mely a Btk. 75. §-a értelmében a szándékos büntetendő cselekmények tényálladékához mulhatlanul megköveteltetik. Ezért őt az ellene emelt vád terhe alól felmenteni kellett, stb. (1885 ápril 8. 1119. sz. a.)