Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

IX Lap gesen a közjegyzővel és a közjegyző a végrendelet felvételét elő­készíthesse, de a közvégrendelet érvényességére elengedhetlenül szükséges ilyenkor is, hogy a végrendelkező két tanú vagy egy másik közjegyző jelenlétében jelentse ki végakaratát, és hogy a végrendelet a két tanú, illetőleg a másik közjegyző jelenlétében felolvastassék. — Tekintettel azonban a közjegyzői törvény 68. §-ára, megállhat a hiányos közvégrendelet is ugy mint írásbeli magán végrendelet akkor, ha az 1876: XVI. tczikk 1. és 5. §-ainak meg­felel, nevezetesen akkor, ha a végrendelkező négy tanú (oda értve magát a közjegyzőt is, kit a törvény a magánvégrendeleti tanús­kodástól nem tilt el) együttes jelenlétében jelentette ki, miként az okirat az ő végrendeletét tartalmazza, ha azt a végrendelkező a négy tanú előtt sajátkezüleg aláirta és ha ezek megtörténtét a tanuk az okiraton bizonyították. Ily esetben az ellenbizonyítás azt a felet terheli, ki a végrendeletet megtámadja ; a per folyamán a közjegyző is végrendeleti tanukép eskü alatt kihallgatható; vitatott érdekelt­sége pedig csak annyiban volna figyelembe vehető, a mennyiben vallomása nem lenne egybehangzó a többi végrendeleti tanuk hit alatt tett vallomásával--- — —- — - — -__ — 194 J17. Ha a férj a házasság megkötésekor ingatlan vagyonnal nem birt és később az ipjától kapott házhelyen épületet emel ugy a saját mint neje öröklött pénzéből, és ezt eladva, a vételárból a házasság tar­tama alatt ingatlant szerez, ezen ingatlan közszerzeménynek tekin­tetik. — Ha végrendelkező a végrendeletben a leszármazó egye­nes örökös osztályrészét nem vonta le, az nem vonja maga után a végrendelet érvénytelenségét, hanem az illető örökösnek csak arra ad jogot, hogy a hagyatékból a köteles részt követelhesse. — Ha a végrendelkező a végrendeletben oly dolgok felett intézke­dett, melyek tulajdonát nem képezik, az illető intézkedések hatály­talanok, a végrendelet érvényessége azonban ez által befolyásolva nem lesz. — A köteles rész kiszámításánál a hagyatéknak az örök­hagyó halálakor megállapított becsértékét alapul venni s a köteles részt a hagyaték tiszta értéke után kell megállapítani. — Ha a köteles részre jogosított egyén hozomány czimén bizonyos ingósá­gokat kézhez vett, azok neki a köteles részbe csak annyiban szá­mithatók be, a mennyiben beigazoltatik, hogy azok az atyai vagy anyai hagyatékhoz tartoztak volna. Oly esetben midőn az anya az atya előtt elhalálozván, ingóságokat hagy hátra, a vélelem a mellett szól, hogy a köteles részre jogosított a férjhez menetelig az anya után már korábban megnyílt örökösödésből ő reá szállott hagyatéki vagyont vette át; ennek ellenében alpereseknek kell bizonyitaniok, hogy az illető örökös a kérdéses ingóságokat az apától az apai örökségbe beszámitólag kapta meg — — — ... 248 160. (34. számú teljes ülési határozat.) Valamely hagyatékhoz tartozó ingatlan javakra, vagy jelzálogilag biztosított követelésekre az örökös

Next

/
Oldalképek
Tartalom