Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

73 félévenként 300 frtot törleszteni, mely törlesztések bármelyikének elmaradása esetén az addig fizetett törlesztések kamatfizetésül számitandók, a 20,000 frt töke fizetése pedig esedékesnek tekintendő. Alperes 1881 ápr. i-én esedékes 300 frt törlesztési összeget megfizetni elmulasztván, a kereseti összeg megfizetésében marasztalandó volt, stb. A viszonkereset tárgyát az alperes által a kereseti összegre a szerződés szerint teljesített 300—300 forintnyi törlesztésekből alakult főösszeg képezvén s ezt alperes azon okból követelvén, mert állítása szerint az A. alatti követelés tőzsdejátékból származott, s ennélfogva az erre tett fizetések visszakövetelhetők volnának : felperes ezen viszkeresetével az előadottaknál fogva s különösen mivel a viszkereseti 3900 frt az A. alatti szerződés értelmében kamat fejében számítandó felperes javára, elutasítandó volt, stb. (1884 decz. 10. 22359.) A budapesti kir. tábla: Az első bíróság ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperesnek a keresetben tett előadásából kitetszöleg kereseti követelése onnan ered, hogy alperes öt értékpapírok vétele és eladásával megbízván, ebből folyólag az eszközölt összeszámolás tanúsága szerint 20,000 frttal maradt adósa. Utóbb felperes az alperessel fentállott viszonyát bizománynak czimezvén, annak igazolásául alperes leveleit és saját könyvkivonatát csatolta be. Ezekkel szemben alperes tagadván a bizományi szerződést, azt állítja, hogy felperessel tőzsdejátékot folytatott, és a kereseti követelés nem egyéb, mint azon börzejátékból eredett különbözet. Tekintve már most, hogy a felperes által becsatolt alperesi levelekből az, hogy alperes felperesnek arra adott volna megbízásokat, hogy értékpapírokat harmadik személyeknek adjon el, ki nem derül, és felperes a tagadás ellenében sem azt, hogy értékpapírokat valósággal és mily áron vett s tényleg azokat alperesnek átadta, sem azt, hogy értékpapírokat harmadik személyeknek valósággal és mily áron eladott és így a tényleges vételt és eladást, de azt sem bizonyította, hogy követelése az alperes helyett harmadik személyeknek tényleg kifizetett összegekből szár-