Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIV. kötet (Budapest, 1886)

mazik; tekintve továbbá, hogy ép ellenkezőleg ugy az alperesi levelek tartalmából, mint az Nb. alatti könyvkivonat tételeiből is és a könyvvitel módjából az derül ki, hogy a felek közötti üzleti összeköttetés tisztán árkülönbözeti ügyletekre szorítkozott ; tekintve végre, hogy alperesnek erre irányzott védekezését K. Lenárt tanú vallomása határozottan támogatja ; beigazoltnak mondható, hogy a peres felek tőzsdekötésekkel foglalkoztak. Minthogy pedig ilynemű ügyletek mint tisztán szerencseszerződésen alapulók, a játék illetve fogadásra nézve fenálló elvek szerint birálandók el, ezek értelmében pedig, valamint ily intézkedések folytán felmerült különbözetek, illetve az azokból származó nyereség, ugy a netán teljesített fizetések bíróság előtt érvényesíthető kereseti illetve visszkövetelési jogot nem ád, és ily körülmények közt az A. alatti minden jogczimet nélkülöző okirat még az esetre sem állapítja meg felperes kereseti jogát, ha ezen okirat teljes bizonyerejünek vétetnék, a főeskü általi bizonyítás mellőzésével felperest keresetével elutasítani, .... stb. kellett. (1885 jun. 16. 2588. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával alperes köteles felperesnek 1614.8 délnémet frtot... megfizetni, stb. Indokok: Alperes nem tagadta, hogy az A. alatti «Vertrag»nak czimzett okiratot sajátkezüleg aláirta. Az tehát ellene a prts. 166. §-ához képest teljes bizonyító erővel bir, s azt ettől meg nem fosztja azon körülmény, hogy az okiratot tanuk alá nem írták, mert mellőzve azon körülményt, hogy az okirat Magyarországon kivül Nürnbergben állíttatott ki, a prts. 166., 167., 168., T69. §-ainak egybevetéséből kétségen kivül kitűnik, hogy e tanuk jelenlétét a magyar törvény is csak a kölcsönvett összegről kiállított adóslevelek aláírásánál kívánja azok teljes bizonyitó erejéhez,, azon esetben, ha az adós az adóslevelet egész terjedelmében nem sajátkezüleg irta. Ámde az A. alatti szerződés nem kölcsönvett összegről kiállított adóslevél, hanem a szerződő felek közt véghez vitt összeszámolásról kiállított okirat, melyben mindkét fél az összeszámolás tényét és azt, hogy az összeszámolás eredményeként alperes felpereseknek 20,000 frttal, sem többel sem kevesebbel adósa, kötelezőleg beismeri.