Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

320 sem közvetett bizonyítás nem alkalmazható, hanem az mint jogkérdés egyedül a törvény alapján döntendö el. Ha a hagyatéki tárgyalás alkalmával csak az özvegyi jog iránti igény tarlatik fen, ez nem vonja maga után a közszerzeményi jogról való lemondást. Ha a közszerzeményt igénylő nő nem is állítja, hogy a férje után maradt adósság ennek házasság előtti adóssága: ugy a házasság tartama alatt keletkezettnek tekintendő s mint ilyen fele részben terheli a nőnek jutott közszerzeményi vagyont. 177. Kir. tábla: 25246/84. A közszerzeményi minőség bizonyításának az ingatlan ellen kező tkkvi állása ellenében is helye van. 178. Kir. tábla : 11504/84. Szerzeményt és következőleg közszerzeményt is csak az képezhet, a mi az ági vagyon értékét és a terheket meghaladja. Ebből kifolyólag 1. a kémény és házfedél kijavítására, pinczeajtóra és konyhaburkolatra fordított összeg, 2. egy jégverem építési költsége, 3. a házasság előtt már megvolt ház kibővítésére fordított összeg, 4. azon értékkülönbözet, mely a háznak átvételkori és a leltározáskor megállapított értéke közt mutatkozik, közszerzeményt nem képez, miután az e czimeken felperes férj által felszámított Összegeket, az elhunyt feleség ági vagyonának értéke és a hagyatéki terhek összege meghaladja. Kir. Curia 218/85 sz. a. helybenhagyta. 179. Kir. tábla: 40538/85. A jászkun statútum 1. §-a csak az özvegy nőnek a férj szerzeményi javaiban való öröklési jogáról intézkedik s az ingatlan állagában az özvegy nőt csak akkor részesiti, ha a férj után semmi más maradék, nincs. Ezen intézkedésnek és a jászkun statútum egyéb kapcsolatos rendelkezéseinek az volt a czélja, hogy az ingatlan állaga még akkor is, ha az a házasság alatt közösen szereztetett, a férj családjában a fiág birtokában maradjon s ezen szempontból