Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

321 indulva nem szenved kétséget, hogy midőn a statútum szerint az özvegy nö a szerzett ingatlanokban való örökösödésre nézve ily jelentékeny korlátoknak volt alávetve, ellenben a közszerzö férjre nézve abban hasonló intézkedés nem foglaltatik, sőt ellenkezőleg a férj a közszerzemény kérdésében egészen más elbánás alá esett, a mennyiben az egész közszerzeményről korlátlanul rendelkezhetett: a statútum idézett §-a a férjnek a nő után maradt szerzeményi javakban örökösödésére analógia utján nem alkalmazható. Kir. Curia 148/85. sz. a. helybenhagyta. 180. Kir. tábla: 8397/85. Szerzeménynek, illetve közszerzeménynek csak azon vagyonérték tekinthető, mely a házasság kötésekor megvolt, vagy annak tartama alatt egyik vagy másik házastárs által örökölt vagyonértéket túlhaladja, továbbá szerzeménynek csak az adósságot meghaladó érték tekinthető, mivel szerezmény mindaddig nem létezik, mig az adósság törlesztve nincs. 181. Kir. tábla: 21509/85. A közszerzemény jogi súlypontját és alapját a házastársak közötti életközösség képezvén, az együtt nem élt házastársak szerzeménye e tekintet alá a törvény szellemében nem vonható. 182. Kir. tábla: 16367/85. Azon körülmény, hogy a nő a második férje után maradt vagyonhoz csak a harmadik férje által indított per folytán jutott és hogy ezen per költségei és a második férj után maradt hagyaték terhei a harmadik férj által fizettettek ki, a harmadik férj közszerzői jogát meg nem állapítja, hanem neki csak követelési jogot ad a kifizetett összeg erejéig neje hagyatéka s illetve örökösei ellen. Döntvénytár, uj folyam. XIII. 21