Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIII. kötet (Budapest, 1886)

211 nem lehet ugy értelmezni, a mint a kir. itélö tábla teszi, hogy mivel a vérfertőztetés az atya által leányán, tehát lemenő ágbeli rokonán követtetett el a cselekmény az atyára vonatkozólag is fogházzal büntetendő vétséget képezne. A törvény csupán az egy és ugyanazon büntetendő cselekmény activ alanyi között létező személyes tulajdonságukból származó bünöségi különbséget tartván szem előtt, ezen különbséget értékesiti az alanyok mindegyikére előre meghatározott büntetések különbsége, sőt esetleg az egyik alanynak teljes bűntelensége által és minthogy a kérdéses alanyok ezen tulajdonságainak és ezek egymáshozi viszonyának szem előtt tartásával az az első tekintetre kétségtelen, hogy a fenforgó cselekmény esetében az atyát, anyát, a nagyatyát, vagy nagyanyát a bűnösségnek sokkal nagyobb foka terheli, mint a gyermeket vagy unokát : ezen bűnösség különbsége szerint állapítja meg a törvény a büntetések különbségét. A másodbirósági értelmezés szerint a 243. §. alapján a vérfertőztetésnek fegyházzal büntetendő esete soha sem fordulhatna elő, a mi nem csupán ellenkezik a törvény szövegének szószerinti rendelkezésével, hanem a törvény értelmezésénél követendő azon szabály helyett, mely szerint mindenik törvény akként értelmezendő, hogy annak a törvénynek hatálya legyen, épen ellenkezőjét állapítaná meg, ugy értelmezvén a törvény kérdéses rendelkezését, hogy annak a gyakorlatban soha sem lehetne hatálya. Jelen esetben a vádlottnak leánya a 243. §. harmadik bekezdésénél fogva azért nem volt mint tettestárs bünvád alá vonható, mivel életének tizennyolczadik évét még nem haladta tul. Ha az a kivétel fen nem forog, akkor állott volna elő a leányra nézve az idézett törvényszakasz első bekezdésében megállapított fogház alkalmazásának szükségessége. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétetett, hogy vádlott önbeismerése szerint is többször közösült nemileg a leányával s ez által a büntetnek huzamosb időtartam alatti folytatásáról s annak gyakorlásában való kitartásáról tett tanúságot, mely súlyosító körülmény indokolja büntetésének a büntetési ítélet legmagasabb mértékét megközelítő kiszabását. Egyebekben, stb. 14*