Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

6o Az ügyiratoknak Mezőtúr város polgármesteréhez fegyelmi intézkedés végett áttétele mellőztetik. Indokok: Vádlottak 1881. évi márcz. 15-én Mezőtúr város képviselőtestületéhez intézett beadványa nem interpellátió, hanem vádinditvány, mert különösen Sz. Pál városi ügyész eljárására nézve nem kér felvilágosítást, hanem azt hivatalos kötelmei megszegésével terheli, bizonyítékokat ajánl és büntetést követel. Nevezetesen a beadványnak a mezőtúri árvapénztár 1500 forintig való károsítását felemlítő vádpontja azt tartalmazza, hogy Sz. Pál városi ügyész a városi árvapénztárnak, hivatalánál fogva védelmezendő érdekeit egy magánképviseltje előnyének feláldozta, azaz a btk. 471. §-ába ütköző hivatali visszaélés vétségét követte volna el. A második vádpont azzal gyanúsítja nevezett városi ügyészt, hogy a miskolczi árvák peres ügyében azokat, meg ellenfelüket is képviselte, vagyis a btk. 482. §-ában körülirt ügyvédi vétséget követte el. Harmadik helyen azt hozza fel az idézett beadvány, hogy Sz. Pál a K. Gábor elleni peres ügyekben alperestől nyert jutalomért a hivatalánál fogva képviselt közbirtokosságot hátrányos egyességre birta volna, mely tényállás a btk. 467. §-a szerint a megvesztegetés bűntettének alkotó elemeit foglalja magában. Kétségtelen tehát, hogy vádlott Sz. Pál városi ügyészt, hatóság előtt büntetendő cselekményekkel vádolta. A ténybeli gyanúsítások mellett vádlott ugyan sértő kifejezéseket is használt, de mert azok csak a felhozott tényekből vont következtetést képeznek, a vád kiegészítő részének tekintendők és önálló elbírálás tárgyául nem szolgálhatnak. A felsorolt vádakat Mezőtúr város képviselete 1881. évi márcz. 18-án tartott gyűlésében mint alaptalanokat mellőzte és azok a vizsgálat eddigi eredménye szerint is valótlanoknak mutatkoztak. Nevezetesen a 11. n. sz. alatti telekkvi kivonat, 12/15. n. sz. a. biztosítási okmány és meghagyás, valamint a 29. n. sz. a. vételárfelosztási jkönyv tanúsítják, hogy S. D. örököseinek követelései, melyek miatt G. József és neje ingatlanai elárvereztettek s melyek azoknak vételárát kimerítették, sokkal előbb nyertek jel-