Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

•31 tattatik, az 1877. évi február 17. és 19-én néhai B. Ferencz és I. r. alperes, illetve I. és II. r. alperesek közt közjegyző előtt létrejött birtokátruházási szerződés, illetve egyesség érvénytelennek nyilvánittatik, I. és II. r. felpereseknek örökösödési joguk néhai B. Ferencz hagyatékára nézve, a 296 frt 15 krnyi hagyatéki ter­hek viselésének kötelezettsége mellett megítéltetik s kötelesek alperesek tűrni, hogy felperesek, még pedig I. r. felperes 59/50, II. r. felperes pedig Vf0 rész arányában tulajdonjogukat a makói 3056., 8822., 10548. és 11186. sz. tjkvi ingatlanokra bekebeleztessék s kötelesek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett a fenébb emiitett ingatlanokat, valamint a hagyatéki leltár 1—88 tételei alatt felvett s 1147 frt 95 krra becsült ingókat a fentebb kitett arányban fel­pereseknek birtokába bocsátani, stb. Indokok: A megtámadott közjegyzői okiratokban az örök­hagyó összes vagyonát halála esetére alperesekre akkép ruházván át, hogy addig, mig él, tulajdon és rendelkezési jogát fentar­totta: ezen rendelkezés szerint ezen okiratok halálesetre szóló ajándékozást tartalmaznak. Az 1877. évi február 19-én felvett köz­okiratban ugyan az örökhagyónak szabad rendelkezési joga kife­jezetten fentartva nincs, de ezen közokiratban foglalt egyesség a korábbi közokiratra hivatkozva és abból kifolyólag ellenkező kikötés nélkül köttetvén, a halálesetre való átruházást ezen egyes­ségben is ugyanezen feltételek mellett megtörténtnek kellett annál inkább tekinteni, mert ezen egyességben II. r. alperes javára ugyan­azon javaknak fele ruháztatott át, melyek a korábbi közokirattal I. r. alperesre ruháztattak. Minthogy pedig a halálesetre szóló ajándékozások csak azon esetre érvényesek, ha az 1876: XVI. tcz. szerint az Írásbeli magánvégrendelet a közvégrendelet, vagy a közjegyzőhöz letett Írásbeli magánvégrendeletre előirt alaki kellé­kekkel készíttetnek, a megtámadott közjegyzői közokiratot pedig, miután azok ügyleti tanuk vagy egy második közjegyzőnek jelen­léte nélkül vétettek fel, az 1874. évi XXXV. tcz. 82. s következő szakaszok rendelkezésének nem felelnek meg: ennélfogva ezen közokiratokat, tekintve, hogy felperesek az ügyleti tanuk hiányát már a keresetlevélben hozták fel s igy ezen körülmény, hogy az 1876. évi XVI. tcz. 33. §-a rendelkezésére csak a válaszban hivat­koztak, jogczim-változtatást nem képez, érvénytelennek nyilváni­9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom