Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)

vezette be, mig a többi felépítmények átadását megtagadta az okból, mert azok nem a felperes által megvásárolt, hanem a 6149/34. hr. sz. a. felvett telken vannak, és ezen épületekbe már korábban alpereseket bevezette. Felperes ezen kereseti előadásából kiviláglik, miszerint az általa maga részére megítéltetni kért felépítmények alperesek által tulajdonul bírói árverésen megvásárolt ingatlanon fekszenek és igy azok a kérdéses ingatlan tartozékait képezik ; miután pedig alperesek ezen tartozékok tulajdonába birói eljárás folytán jutottak, felperes ellenben közte és alperesek között oly jogviszonyt, melynek alapján ö az állítólag öt illető és alperesek által állítólag illetéktelenül tulajdonjogilag birtokolt felépítményeket alperesektől követelni jogosított volna, ki nem mutat és igy alperesek irányában kereseti joga nem lévén, őt alaptalan keresetével elutasítani kellett, stb. (1883 okt. 9. 31821. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsöbiróság Ítélete . . . helybenhagyatik indokaiból és főleg azért, mert habár a kereset tárgyává tett s felperes saját előadása szerint a 6I4Q/34. hr. sz. telken létező felülépitmények az A. alatti végrehajtási jegyzőkönyv szerint tévesen a 6149/19. hr. sz. telekhez tartozékul becsültettek, ezen tény által jogi minőségük meg nem változott, illetve azok a 6149/34. hr. sz. ingatlan tartozékai lenni meg nem szűntek s a D. alatti árverési jegyzőkönyv szerint a telektől elkülönítetten nem árvereztetvén, de az 1868 : LIV. tczikknek az árverés foganatosítás idejében hatályban volt 423. §-a szerint el sem árvereztethetvén, felperes mint a 6149/19. hr. sz. ingatlan tartozékát képező felépítményekhez jogos igényt nem tarthat. (1884 ápril 17. 46175. sz. a.) A m. kir. Curia : A bpesti kir. itélő tábla felebbezett Ítélete az ügy érdemében helybenhagyatik stb. Indokok: Az alperesek 6149/34. hr. sz. telkén fekvő kereseti épületek tartozékát, helyesebben alkatrészét képezték már az árveréskor is ama teleknek. Azok tehát az 1868: LIV. tczikk 423. §-nál fogva nem voltak a telektől elkülönítetten árverés alá bocsáthatók és pedig annál kevésbbé, mert az, hogy a kérdéses felülépitménvekre 6149/19. hr. sz. telektulajdonát valamely jog illette volna, sehol telekkönyvileg kitüntetve nem volt.