Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)
15 Mindezeknél fogva kimondja a in. kir. Curia büntető tanácsainak teljes-ülése, vonatkozólag a 7870/884. sz. alatt felmerült elvi kérdésre: A választási különösen a képviselő választási jognak a magyar btk. VIII. fejezetében meghatározott, a magánfél feljelentésére üldözhető valamely bűntett vagy vétség által való megsértése esetében joga van annak, a ki a bűnvádi (büntető) eljárás meginditása végett feljelentést tett, mindazon birósági határozatok ellen, melyek ellen a bűnvádi törvénykezési gyakorlat, illetőleg a büntetőperrendtartás szerint a felebbezés meg van engedve, ugy a btk. 183. és 189. §-ainak a közjogra alapított rendelkezése folyományánál fogva, valamint a budapesti kir. itélő tábla területén az ideiglenes törvénykezési szabályok 115. §-a, a marosvásárhelyi kir. itélő tábla területén pedig az ott hatályban levő büntetőperrendtartás 202. és 300. §-ai alapján is felebbezést használni. Kelt Budapesten, a magy. kir. Curia büntető szakosztályának 1884. évi deczember hó 17-én tartott teljes-üléséből. Hitelesíttetett az 1885. évi január hó 30-án tartott teljesülésben. 7A koldulás czéljából szerkesztett és felhasznált hamis községi igazolvány oly jogsérelem előidézésére nem irányult, milyen a btk. 391. §-a értelmében a közokirathamisitás tényálladéka fenforgásához kívántatik és igy ezen jogcselekmény csak is a kbtk. 71. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihágás tényálladékát állapítja meg. (1885 január 23. 8929/84. sz. a.) Ifj. A. Márton lólopás miatt köröztetvén, az oberbachi ker. kapitányság nevében és pecsétjével «V. Károly» névre hamis igazolványt állított ki, melyet koldulásra, majd elfogatásakor tulajdonképi személyének eltagadására használt fel. A kaposvári kir. tszék és a budapesti kir, itélő tábla e miatt a btk. 391. §-ában irt közokirathamisitás bűntettében mondta ki vádlottat bűnösnek.