Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)

X4. tekintetében a btk. életbe lépte előtti időből származó eljárási jogszabályokban, s különösen a marosvásárhelyi kir. itélő tábla területén ideiglenesen hatályban hagyott perrendtartásban az ellenkező rendeltetnék. Tekintve azonban, hogy a budapesti kir. itélő tábla terü­letén a törvénykezési gyakorlatban követett bűnvádi eljárási sza­bályok ilyen ellenkező rendelkezést nemcsak nem tartalmaznak, sőt a 4. és 115. §§-okban a felebbezést magánvádlónak kifeje­zetten megengedik; tekintve továbbá, hogy az ország erdélyi részeiben érvényben volt ausztriai büntetőtörvénykönyv helyett a magyar büntetőtör­vénykönyvek életbelépte folytán beállott változás következtében az ottani büntetendőperrendtásnak azon rendelkezései, melyek az érdekeltek indítványa nélkül nem üldözhető büntetendő cselek­mények iránti eljárásról s * a magán vádlónak* ezen eljárás alatti jogköréről rendelkeznek, csupán annyiban érintettek, a mennyiben azon büntető perrendtartás negyedik fejezete, továbbá 200. és 300. §-ai alkalmazásának alapjául 1880. szeptember J. napjától fogva nem a fenállott ausztriai büntető törvény megfelelő helyei, hanem a magyar büntető törvénykönyvekben meghatározott azon cselekmények szolgálnak, a melyek miatt a bűnvádi eljárás ezen törvénykönyv rendeleteiből csupán a sértett, illetőleg kárositott fél indítványára indítható meg ; tekintve, hogy az említett perrendtartás negyedik fejezeté­nek czime szerint a büntetendő cselekmény által érintett azon személv, a kinek indítványától függ a bűnvádi eljárás megindí­tása. 1 magán vádlóidnak neveztetik, és hogy a magánvádlónak a büntető perrendtartás 202. §-a szerint joga van, az általa indítvá­nyozott büntető eljárásnak «megszüntetése» esetében, ezen határo­zat ellen, vádlottnak ítélet általi felmentése esetében pedig a 300. §. első bekezdése és a) pontja alapján az ítélet ellen is felebbezést használni ; tekintve, hogy a többször emiitett büntetőperrendtartás negyedik fejezetében, valamint annak 202. és 300. §§-aiban a magánvádlónak engedett jogok a fenébb kifejtetteknél fogva most már a btk. 189. §-a alapján fellépőt is megszoritlanul illetik, és az idézett szakaszok hatálya ennek jogkörére is kiterjed :

Next

/
Oldalképek
Tartalom