Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam X. kötet (Budapest, 1885)
290 tehát a háboritás előtt 27 hold 1400 ölet felperestől K. Damaszkin vette ki haszonbérbe, a ki ezen haszonbérletből D. Pera, K. Vaszili, N. Petru és K. Fedor odvasi lakosokat részeltette alhaszonbérrel, a mit a most megnevezett alhaszonbérlők a per során mint tanuk határozottan beismertek. Ezen beismerésük ellenére tett azon utóbbi nyilatkozatuk, hogy a per tárgya felperes birtokát nem képezte, előbbeni beismerésüket meg nem döntheti, és figyelembe nem vehető határozottan azért, mert mint odvasi lakosok alperesekkel összeköttetéseik folytán tehették beismerésük ellenére és mert K. Damaszkin haszonbérlő vallomása és a vele kötött szerződésből világosan kitűnik, hogy a per tárgya felperes kétségtelen tulajdonát és békés birtokát is képezte. Felperes békés birtoklását igazolja a C. alatti szerződés is, melylyel felperes a per tárgyát képező összes földeket, illetve az egész területet 1878 január 30-ától 1882 január 30-ig, tehát az 1877. évi árviz által okozott áthasitás után is, miről már a per tárgya az első szemle alkalmávali emelkedettebb 5 nyelvalakot képezte és a mely a Maros jobb partjára jutott, K. Trifu kelmaki lakosnak adta ki haszonbérbe. Ezen bérlő a C. alatti szerződést meg nem kötötte volna, ha biztos tudomása nem lett volna arról, hogy a per tárgya felperes tulajdonát és békés birtokát képezi. Ezen bérlő K. Trifu mint tanú a per során azt vallotta, hogy felperes hosszú éveken át birtokolta békésen és adta haszonbérbe a per tárgyát; tehát a békés birtoklást ezen tanú is beigazolta, daczára, hogy vallomását és beismerését utóbb alperesek javára kívánta módosítani. Ezen módosítása azonban figyelembe nem jöhet és előbbi határozott vallomását és a haszon béri szerződéssel előtüntetett saját tényét meg nem erőtlenitheti, ós a módosításból érdekeltsége tűnik ki, a mennyiben mint kelmaki lakos az alábbiak szerint Kelmak községgel egyetemben felperes ellen per tárgya és egyéb uradalmi földek iránt per folytattatott, a melyben a községgel együtt vesztes lett. Alperesek azon állítása, hogy a per tárgya nem felperes, de az ő, illetve odvasi és szonopi lakosok tulajdonát képezi, bizonyítva nincsen és annál kevésbbé igazolja alperesek birtoklását, sőt ellenkezőleg a D. alatt mellékelt 1865 július 15-én Temes-