Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam X. kötet (Budapest, 1885)

XXI Lap 28., 31. és 32. §-ai esetében a törvény, illetve a gyámhatóság kirendel— — — — — — — — — -- — — — — 209 99- Ügygondnok kereshetőségi joga^. — --. — —- --- --- --- 220 147. A kiskorúság meghosszabbitása elrendelésének nincs helye, ha évekkel előbb történtek ugyan az illető egyén részéről pazarlások, de ujabban a vagyont veszélyeztető életmódja megszűnt — — 302 156. Kiskorút az ellene indított perben nem a bíróság által kirendelt ügygondnok, hanem csakis gyámja, vagy az 1877: XX. tcz. 30. §-ának a) pontja esetében annak gondnoka képviselheti — — 321 A bűntettekről és vétségekről szóló büntetőtörvénykönyvre vonatkozó határozatok. I. RÉSZ. I. FEJEZET. Bevezető intézkedések. 173. Egy büntethetővé lenni megszűnt cselekmény felfedezésének megnehezítése büntetőjogi következményeket nem eredményezhet. — Btk. 2., 462. §§. ... — — — — — — — — 343 III. FEJEZET. A büntetések. 5. Fegyház vagy börtön?— — — — — -— _-_ -— — -— 30 IV. FEJEZET. A kísérlet. 26. A magzatelhajtás kísérletének megállapításához — a kísérlet átalános fogalmából következtetve — nem szükséges, hogy az elhajtás czéljából bevett szer az elvetélés előidézhetésének fispecicuma legyen, hanem elégséges, ha azon szer a magzatelhajtást egyátalán okozhatja. Ennélfogva esetleg oly anyagok bevétele is elégséges, melyek, mint pl. a kékkő, büdöskő, higany stb. izgató hatással bírván, e minőségüknél fogva az elvetélést — habár csak közvetve is — okozhatják. Az in abstracto alkalmas elhajtási szereknek in concreto elégtelen mennyiségben történt bevétele, vagyis az elkövetés eszközének ezen relatív alkalmatlansága a kísérlet fogalomszerü fenforgásán mit sem változtat. Sőt az in abstracto alkalmas bár in concreto mennyiségileg elégtelen elhajtási szerek bevételének megtörténtével a kísérlet nemcsak átalában létrejön, hanem már tökéletesen befejezettnek is tekintendő, azaz az u. n. befejezett teljes kisérlet (conatus proximus, délit manqué) esete áll elő. Ennek pedig következése az, hogy a kisérlet büntethetlensége a btk. 67. §-ának első pontjára többé már nem alapitható. Vagyis a magzat-