Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

-14 27. (32. számú teljes tanács-ülési döntvény.) Tekintettel a btk. 258. §-ára, rágalmazást követ-e el az, ki valakiről csak két személy jelenlétében állit oly tényt, mely valódiság esetében az ellen, a kiről állíttatott, a büntető eljárás megindításának okát képezné, vagy azt a közmegvetésnek tenné ki ? (3387., 6662/83. B- szhoz.) Határozat: Tekintve, hogy a btk. 258. §-a szerint a rágalmazás physicai constitutiv elemeit az képezj, hogy valakiről ennek közmegvetését eredményező, vagy ellene a bűnvádi eljárás megindítására alapul szolgáló valótlan, vagy valódisága bizonyításának tárgyát nem képezhető (264. §.) tény «többek jelenlétében*) vagy «töibb», habár nem együttlevő személy előtt állíttatott; tekintve, hogy a kérdéses cselekmény létrejöhetésének egyik föltételéül a törvényben ezen határozó «többek» használtatik; tekintve, hogy a ((többek') egy már magában is többséget jelentő szónak többes számát fejezi ki ; tekintve, hogy a magában is többséget jelentő szónak többes számban használata által csakis azt fejezheti ki a törvény, hogy a becsületsértés és a rágalmazás közötti megkülönböztetésre nem tartja elégségesnek a súlyosabb büntetendő cselekményt megállapító állitásnak egy-két ember előtt történtét; hanem hogy erre többeknek, tehát a személyek oly többségének jelenlétét kívánja, mely számánál fogva a nyilvánossággal határos helyzetet állapit meg; tekintve, hogy a 258. § ban megjelölt azon második elkövetési mód, ha t. i. a valótlan tény «több», habár nem együttlevő személv előtt állíttatott, a mint a szakasz szövegéből kitűnik, az előbbi esetnek csupán a quivalense; vagyis a «többek jelenléte" által kifejezett nyilvánosságnak, illetőleg nyilvánosságra hozásnak egyenértékű másik alakja; tekintve, hogy egyébként is a nyilvánosságra hozásnak a btk. 258. §-ában előforduló második módozatát illetőleg, a «több»-nek használatát, az előbbi alternatívában használt «többek)) helyett a kifejezendő eszme szövegezésének a "többek» alkalmazásával való nyelvtani lehetetlensége eléggé indokolván: ezzel is megerősítést nyer azon felfogás, hogy az alternatíva mindkét részében, érdemre, jelentményre