Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

4.? bizonyítva az, hogy vádlott a kérdéses váltót másnak megkárosítására irányzott szándékkal semmisítette meg, jelen esetben a btk. 406. §-ában említett okirathamisitás vétségének egyik ismérve teljesen hiányzik, stb. A m. kir. Curia : Mindkét alsóbb birósági ítéletnek megváltoztatásával vádlott a btk. 406. §-a alá eső okirathamisitás vétségében vétkesnek kimondatik s ezért 8 napi fogházra s 10 frt pénzbüntetésre Ítéltetik ; H. Mór esetleges kártérítési igényeinek érvényesítésével a polgári perutra utasittatik. Indokok: Vádlott beismerte, hogy a Budapesten 1883. évi ápr. 20-án általa kibocsátott és üres forgatmányával ellátott, K. Ármin által elfogadott, 200 frtról szóló váltót S. Dávidtól, midőn ez ama váltót az aláírás valódiságáról való meggyőződés czéljából neki felmutatta, elvetette és azon levő aláírásait törölte. Eltekintve attól, hogy a vádlottnak a vizsgálat és végtárgyalás folyamán tett vallomása szerint, ő és K. Ármin ama váltóra tett aláírásaik által közös váltókötelezettséget a czélból vállaltak, hogy az arra nyerendő pénzt maguk közt feloszszák és ama váltót, annak lejártakor együttesen beváltsák és ennélfogva azon váltó annak kiállítása után már egyiküknek sem képezte kizárólagos sajátját; de tekintve, hogy a váltótörvény értelmében az üres forgatmánynyal ellátott váltó tulajdonosául az tekintendő, kinek a váltó birtokában van, s tekintve, hogy vádlott bevallása által bizonyítva van, hogy a S. Dávidtól az aláírás iránti nyilatkozattétel végett felmutatott váltót elvevén, aláírásának törlése áltat azon okiratot jogtalanul megrongálta: vádlottat a btk. 406. §-a alá eső okirathamisitás vétségében vétkesnek kimondani kellett. • A büntetés kiszabásánál súlyosító körülmény nem forogván fen: túlnyomó enyhítő körülményül szolgált, hogy vádlott ezen cselekményt megkárosításának elhárítása czéljából követte el, ép azért a btk. 91. §-ának alkalmazása mellett a büntetés legkisebb mértéke volt megközelítendő. A kártérítési igények érvényesítésére a polgári perut azért jelöltetett ki, mert H. Mór, mint a váltó állítólagos tulajdonosa, a végtárgyaláson tett előadása szerint az esetben fog kárt szenvedni, ha K. Ármin e 200 frtot, mit e váltóra tőle felvett, meg nem fizeti.