Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

103 lete, mind a mellett is, hogy a vádlott a másodbirósági ítéletben megnyugodott, azon tekintetből, mivel büntetendő cselekmény fen nem forgása esetében a felülvizsgálat hivatalból is eszközlendő, hivatalból vétetett vizsgálat alá. A kir. ügyész által a btk. 290. §-ára alapított vád elejtésével a kbtk. 120. §-a alapján vádba tett testi épség elleni kihágás esete itt nem forog fen, mert ezen §. szerint a testi épség elleni kihá­gást az követi el, a ki sebes vagy vigyázatlan hajtás által mások személyét vagy vagyonát veszélyezteti. Azonban az egyedüli ténytanu, Z. József vallomása szerint is a mély és oly szük uton, hogy két szekér egymás mellett el nem mehet, vádlott szekérével lassan haladt, ezen vallomás alap­ján tehát a testi épség elleni kihágás főismérve a sebes hajtás önkényt elesik. De vigyázatlanság sem terheli vádlottat, mert ennek a vizs­gálat adatai által meg nem czáfolt vallomása szerint ő az érintett mély és szük uton szénával megrakott szekerébe fogott ökreit vezetve csendesen ment, s részint az ut keskenységénél és kanya­rodásánál fogva, részint azért, mert a szekerén volt széna a kes­keny utat egészen betöltötte, sem előre, sem hátra nem láthatott és igy az általa addig nem ismert mély és keskeny uton haladtá­ban nem is volt azon helyzetben, hogy a véletlenül szekere alá­került 3 éves M. Bertalant észrevehette volna. Ezen körülmény tehát kizárja a testi épség elleni kihágás másik alkotó elemét: a vigyázatlanságot. Nem lévén e szerint vádlott ellenében valamely őt terhelő gondatlanság megállapítható, tekintetbe vévén másrészről azt is, hogy azon esetben, ha a szénával megterhelt szekér kereke a gyer­meken keresztül ment volna, nemcsak a sérülés, melynek külnyomait az orvos a gyermek megvizsgálásakor nem észlelte, lett volna látható ; hanem valószínűleg a halált is rövid idő alatt előidézte volna, mégis az orvosi vélemények szerint nem volt határozottan megállapítható, hogy az eset után 22 nap múlva orvosilag meg­vizsgált és az ötödik hónapban elhalt gyermeken a sérülést a szekérkerék általi elgázoltatás okozta légyen: mindkét alsóbb bíróság ítéletének megváltoztatásával, stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom