Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

2 hogy vádlott készpénzben és visszavett áruban 1739 frtot beszolgáltatott és csak 262 frtról lenne itt szó, a többletre nézve pedig nem a szerződés, hanem a keresk. törvény a bizományi ügyletre vonatkozó §§-ai irányadók lesznek. A szerződés 6. §-a szerint vádlott köteles volt az elárusitott árukból befolyt pénzt hetenként beszolgáltatni, hogy ezt vádlott valaha elmulasztotta volna, nincs beigazolva; de nem is állíttatott. A magánpanaszlónak joga lett volna a szerződés felbontása, mihelyest a hetenkénti szolgáltatás akár egyszer is kimaradt; a szerződés azonban csak a panasz idején lett felbontva. Miből vagy az következik, hogy vádlott rendesen fizetett, vagy az, hogy magánpanaszló igen jól tudta, hogy vádlott üzlete rosszul megy, hallgatag hitelhalasztást adott neki s ha vádlott változott kereskedelmi viszonyok folytán az áruk eladásánál veszteségeket szenvedett, nem követett el büntetendő cselekményt, nem lehetett rá sütni, hogy ő megbízóját tudva és akarva meg akarta volna károsítani. A szerződés 2. pontjának 6. alpontja szerint vádlott köteles lett volna az átvett árukat a bizományi könyvecskében meghatározott áron eladni. Ha tehát vádlott a bizományi könyvecskében beirt és átvett árukból nem a határozott vételárakat kapott és szolgáltatott be, az 1875. évi XXXVII. tcz. 370. §-a értelmében az árukülönbözetet megtéríteni tartozik, de szintén csak akkor, a mennyiben be nem igazolhatja, hogy az eladás a kijelölt áron nem vala eszközölhető s hogy a teljesített eladás által a megbízót kártól óvta meg. Vádlott ezen körülmények felemlitésével védekezik, magánpanaszló kihallgatásában az ellenkezőket nem állítja, de a vizsgálat folyamán ennek ellenkezője nem derittetett ki, s hogy a szerződés előre láthatólag vádlott romlására köttetett, kitűnik az a 2. pont ej alpontjában foglaltakból, melyek szerint vádlott köteles volt az áruk eredeti árait beszolgáltatni s ezért azonban bármi czimen bármit is követelnie tilos; miből következik, hogy ezen szerződés vádlott tudatlanságának felhasználásával köttetett, a mennyiben a józan ész kizárja a lehetőséget, miszerint vádlott önköltségén vállalkozott volna a magánpanaszló áruit még segédek felfogadásával elárusítani. Miből következik, miszerint vádlott ellen nem igazoltatván be oly cselekmény elkövetése, mely a btk. szerint megtorlandó lenne, mi okból a magánpanaszló a szerződésből