Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

XXXIV nyers jövedelem, illetve házbérből meghatározott százalék-levoná­son kivül egyéb levonásoknak helye nincs .__ ... ... — 205. Ha sommás eljárásban, az ítélet kihirdetésekor, a felebbezés szó­val jelentetik be, s a felebbezés bélyege a jegyzőkönyv azon he­lyére leendő ragasztás végett, hol a szóbeli bejelentés feljegyezte­tett, 48 óra alatt az eljáró bíróságnak be nem adatik, hanem az az írásban beadott felebbezési indokokra lesz ragasztva: az írásban beadott indokokra ragasztott gfelebbezési bélyeg nem létezőnek tekintetik. ... ___ £Jn — — L.% ... —. -— -— -— --­206. Midőn kereskedők más kereskedőknél bizományos utján rendel­nek árukat, s az árukat adó kereskedő czégek szabályosan bélyeg­zett számláikat nem a megrendelő kereskedőknek, hanem a meg­delést közvetítő bizományosnak küldik meg: a bizományosnak a megrendelő kereskedőket erről értesítő kereskedői levelezései, ha számlakivonatokat tartalmaznak is, bélyegmentesek ._- --- — 207. Kereskedők leszámítolási jegyei, ha nem mint nyugtatványok, hanem mint egyszerű mellékletek használtatnak, valamely közhi­vatal, vagy birósághoz nyújtott beadványnál 1 kros esetleg 5 kros okmány-bélyeg-kötelezettség alá esnek. (Ezzel nincs érintve a mellékleti bélyeg-kötelezettség.)-- -~ — — --- ... — „_ 208. Midőn telekkönyvbe bejegyzett egy helyrajz-szám alatti ingatlant, több vevő fél elosztva oly módon vesz meg, hogy minden egyes vevő részére, az általuk megvett részletek határozottan kihasítva, nagyságban meghatározva, s igy a vételárral együtt elkülönítve vannak: az ily vétel folytán vevő feleknek tulajdonjog-átirási kér­vénye, jogközösségből származotmak nem tekinthető, s a telek­könyvi hatósághoz tulajdonjog-átíratásért benyújtott kérvény bélye­gét, minden vevő fél külön tartozik leróni .-- ... —_ — 209. Ha hiteltelekkönyvek készitése alkalmával valamely birtokrészek nem a tényleges tulajdonos — hanem tévedésből — másnak nevére telekkönyveztettek — s később birtokkiigazitási eljárás folytán a tévesen telekkönyvezett birtoktestek, csak a hirdetményi határidő lejárata után iratnak át kiigazitólag a valódi tulajdonosra: ezen telekkönyvi átirás, illetve kiigazitás után a bélyeg és jogilleték sza­bályok 16. tétele A. b) pontja értelmében, a kiigazitás tárgyát képező ingatlan értékétől i9/io százalék illeték jár-- --- _._ .__ ... ... 210. Oly megelőző birtokváltozások alapján, melyek telekjegyzőköny­vekben ugyan kitüntetve nincsenek, de hagyaték beszavataló, vagy telekkönyvi bírósági végzésben említve vannak, s igy a telekkönyvi rendet a bírósági végzés, bár telekkönyvön kivül, kitünteti: az illeték-mérséklés elrendelendő ... ... ... .._ ... ... ... ... 211. Hagyatékok telett kötött osztályegyességeknél, midőn az örökös társak egyike a hagyatéki terhek és hagyományok értékösszegén tul, a többi örököstárs tiszta tehermentes illetőségéből többet vesz át, mint a mennyit saját örökrészének tiszta tehermentes értéke

Next

/
Oldalképek
Tartalom