Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

82 ben). . . Azon körülményből, hogy a rákoskeresztúri határban egy hold föld ára átlag 100 és 250 frtnyi értékben váltakozik, kétségtelenné válik, hogy kisajátítást szenvedett H. A. fiai fenérintett ingatlant, melyből a kisajátítás történt, tekintve, annak holdankénti 800 frt árát, az abban levő kavicstelepek kiaknázása és hasznosítása czéljából szerezték meg: minélfogva, habár a kisajátítás törvény 25. §-a értelmében a kisajátítás folytán létrejövendő vállalatból remélhető emelkedés számításba nem jöhet: e körülményt, tekintettel arra, hogy a szakértők 2. pontra adott feleletükben megállapítják, hogy a kisajátítás alá vett terület egyrésze, mintegy 4.20 folyó méter hosszban 10—13 méter mélységig terjedő kavicstelepet képez, a 4. feleletben pedig állítják, hogy ezen kavicstelepek értékesithetése a rákosujszászi vasútvonal nélkül sincs kizárva, a mennyiben a közbirtokossági bányából mintegy 20 év óta szállíttatik kavics az országútra 10—18 kilométer távolságnyira s hogy a rákosujszászi vonal építését megelőzőleg a m. kir kincstár 15000 frtnyi bért fizetett 10 holdnyi területért, tehát holdanként 1500 frtot: figyelmen kivül hagyni annál kevésbé lehetett, mert 7. sz. szerint ugyancsak a m. kir. államvasutak igazgatósága a kisajátítást szenvedettekhez 1882. évi márczius 8-án felszólítást intézett az iránt, hogy hajlandók volnának-e a kérdéses ingatlant átengedni, mely által az, hogy az érintett terület, mint kavicstelep vétessék tekintetbe, indokolva van ; s ennek nem állhat ellene az sem, hogy a tulajdonjogi bekebelezés 1882. évi május 10-én eszközöltetett, a kisajátítási biztos kérvénye pedig 1881. évi márczius 9-én, tehát előbb jegyeztetett fel, mert a 8. sz. alatti szerződés bizonyítja, hogy a vétel már 1881 márcz. 2-án jött létre s csak az árvaszék jóváhagyása következett be később ; de kisajátító különben sem állítja, hogy a vétel magasabb kisajátítási árak elérése czéljából történt vagy színlelt volna. Valamint nem áll ellent az sem, hogy jelenleg már két kavicsbánya müvelés alatt lévén, meg sem határozható azon időpont, midőn a kiaknázás a kérdés alatti telepre kerülhet, mert a kisajátítást szenvedettek a birtokukban levő kavicstelep kihasználását bármikor tetszésük szerint megkezdhetik, mivel az attól függ : képesek-e a fenálló vállalatokkal versenyezni s hasonló vagy jobb minőségű anyagot szolgáltatni. Tekintve mégis, hogy a kavicstelepek biztos haszonnali