Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

11 szolgáló alakot, hanem mint önálló czéllal és feladatokkal biró vállalat személyesitőjét szerepeltető oly aj irodalmi vállalat megindítása képezte, mely a czéljaira szükséges szellemi termékek beszerzése tekintetében a kiadói ügyletek egész sorozatát lehet hivatva felkarolni, de mint megindítandó vállalat jogok tárgya nem volt s kizárólagos jogok tárgyává csakis létrehozása és az arra vonatkozó jogok tényleges gyakorlata által válhatott. Miután tehát a felek közötti szerződés nem valamely létező s a kiadói jog tényleges gyakorlata által már megszerzett s a kizárólagos jog tárgyává válhatott lapnak kiadási jogára, hanem ily jogok tárgyát eddig nem képezett lap kiadására vonatkozik, s abban nem jogok ruháztatnak át, hanem a vállalat megindítása s vitelének módozatai állapittatnak meg; ezeknél fogva a felek közt létrejött s a keresk. törv. 515. §-ában előirt kellékekkel nem biró jogügylet kiadó ügyletnek nem tekintethetett s a keresk. törv.-nek sem a felperes által felhívott 523. §-a, sem az alperes által felhívott 531. §-a jelen esetben alkalmazást nem nyerhetett. De nem volt alkalmazható jelen esetben a keresk. törvénynek a társaságokra s illetőleg az alkalmi egyesületekre vonatkozó s alperes által felhívott intézkedése sem, mivel a társas viszony kellékét képező közösség, mely a kárban és nyerességben részvételre egyaránt kiterjed, jelen esetben fen nem forog. Az A. alatti szerződéssel ugyanis az ennek tárgyát képező s létesítendő vállalat tulajdonjoga tekintetében a szerződő felek akkép egyeztek meg, hogy a lap tulajdonosa alperes legyen, felperes közreműködésére nézve pedig akkép, hogy felperes a vállalat szellemi részéről gondoskodva, a szerkesztői teendőket fix fizetésből és tiszta nyereség hányadából álló tiszteletdíj mellett végezze; vagyis az egyik részről a közösséget kizáró kizárólagos tulajdonjog tartatik fen, a másik részre pedig munkabér biztosíttatik. A felek között kötött szerződés tehát csakis mint munkabéri szerződés jöhetvén tekintetbe, felperesnek ebből folyó jogai csakis az ily természetű szerződésekre irányadó elvek alapján voltak megbirálhatók s ennek következtében felperes azon kérelmével, hogy alperes a keresetben említett lap kiadására köteleztessék, annál is inkább el volt utasítandó, mivel a vállalat tulajdonosa addig, míg azt saját költségén létesiti, a szerződés értelmében alperes lévén, s annak min-