Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

I 2 den esetben megindítására kötelezettséget nem vállalván, a tulaj­donjogból folyó szabad rendelkezési jogánál fogva a vállalatot meg- vagy meg nem indítani szabadságában állott s világos kikö­tés hiányában ezen joga korlátozottnak nem tekintethetett. Felperes azon kérelmének ellenben, hogy alperes 6 havi fizetésének kiadására köteleztessék, azért volt hely adandó, mert a szerződésben felperes jelzett iránybani foglalkoztatásának legrö­videbb tartama ö havi időben határoztatván meg, az ezen időre járó fizetés csak az esetben lett volna alperes részéről megtagad­ható, ha felperes elvállalt kötelezettségének teljesítését megtagadta volna, vagy ha a szerződés az abban foglalt kikötés értelmében felmondatik. Ezen esetnek azonban egyike sem forgott fen ; az elsőre nézve ugyanis alperes sem tagadta, hogy felperes kész volt kötelezettségét teljesíteni ; a második eset pedig azért nem volt beállottnak tekinthető, mivel a felmondási jog alperest a szerző­dés értelmében csak is a kiadás tényleges folyamatban léte alatt s csak is a kiadással járó veszteség kimutatása esetében illette meg ; a tényleges kiadásnak különböző veszélyektől függő sikerére pedig abból, hogy a kiadás előtt kellő számú előfizető még nem jelentkezett, biztos és jogos alapjául elfogadható következtetés sem lévén vonható, a kiadás tényleges eredménye által nyújtandó adatokat nem pótolhatja ; végre mivel a felmondás tényleges meg­történtét alperes különben sem állítja. A hat havi fizetésen felül követelt fix fizetés és a nyerességi részlet azonban azért nem volt felperes részére megítélhető, mivel a szerződés meghatározott tar­tamán tul terjedő csakis a szerződés tartamának a kiadás folyta­tása által meghosszabbítása esetében járna; más részről mivel arra, hogy a vállalatnak szükségkép nyereséggel s mily nyere­séggel kellett volna járnia, semmi adat fen nem forog. A m. kir. Curia: (alperes felebbezése folytán) ... a másod­birósági ítéletnek egyedül felebbezett marasztaló része, tekintve, hogy a másodbiróság alperest a keresetben kérteknél nagyobb összegben nem marasztalta s ítéletét a kereset alapjául vett szer­ződésre fektette s így a jelenleg panaszolt semmiség nem forog fen, érdemileg indokolásánál fogva helybenhagyatik, stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom