Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

152 alatti hiteles másolat nyomán a viszonkereset alapjául vett közigazgatási végrehajtási iratok megszerezhetését óhajtja eszközöltetni ; a 9 •,. alatti névjegyzékkel bizonyitni kívánja a vidi puszta tulajdonosainak nagy számát; végül 12 • . alatt csatolja felperes társulat nagy gyűlésének egyhangú határozatát, mely szerint a váltsághátrálékoknak a váltságköteles földek haszonbérbe adású utján leendő behajtása elhatároztatott. Megjegyeztetik itt, hogy ötödrendü alperes a kereseti összeg 1 .-. részét elfogadván, 31 fit 77 kr. ki is fizettetvén s hogy ezen összegből felperes által 9 frt töke törlesztésül elfogadtatván , a többi rész pedig kamatként számíttatván, miután nevezett alperes ezen beszámítás ellen kifogást nem tett, ezen fizetés által csakis 9 frt tőke s annak esedékes kamatai vétethettek kiegyenlítetteknek s hogy ezen ötödrendü alperes a kereseti követelés VB részét el nem fogadván, erre nézve elsőrendű alperes védelméhez csatlakozónak tekintendő. Az alperesi kifogásokkal szemben felperes a valódiságra nézve alperes által nem kifogásolt E. és F. alatti hiteles másolatú jegyzőkönyvi kivonatokkal igazolta, hogy a vidi birtokosságok illetve a tulajdonosok 1859. évi június 5-én és 1856. február 21-én közigazgatási hatóság kiküldöttének jelenlétében alakulási gyűléseket tartottak és társulattá meg is alakultak oly czélból, hogy a több oldalról perekkel megtámadott összes birtokosok egyöntetüleg megvédessenek. Igazolja a végalakulást azon körülmény is, hogv alperes maga sem állítja, miszerint a 9 7. alatti névjegyzékben foglalt birtokosok bármely részlete ezen alakulás ellen törvényes uton tiltakozott volna. A felperesként fellépett vidi birtokosság a fenebbi szerint törvényes testületnek fogadtatván el, figyelembe nem jöhet azon alperesi kifogás, hogy U. Sz. Mihály a vidi birtokosság elnökének nem tekinthető, mert ezen kifogás általa lett volna bizonyítandó, a mi pedig meg sem kisértetett; az A. és B. H. I. K. L. alatti okmányokkal mint eredeti jegyzék illetve az eredetivel egyezőnek talált másolattal bizonyítva van, hogy az 1863. évre 4 frt, 1865. évre szintén 4 frt, 1866. évre 2 frt végül 1867. évre szintén 4 frt lett holdanként kivetve, minthogy pedig alperesnek az A. alatti kimutatásban kitüntetett földmennyiség birtokjogát meg nem tagadták, ez által a követelt váltságösszeg arányos kivetése is beigazoltnak tekintendő ; a könyvkivonati köve-