Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

i3> intézte az ütést tia felé s hogy csak a fia kezében tartott ütő eszközt volt szándéka ennek kezéből kiütni és ez által a nejére íránvzott. testi épségét veszélyeztető ütést ártalmatlanná tenni. Midőn tehát ily körülmények közt, veszélyeztetett menye védelmére sietett, csakis a btk. 79. §-a 2. pontjában körülirt jogos védelemmel élt, és ha e közben az ellene közvetlenül már előbb intézett megtámadás és fiának azon fenyegetése, miszerint még ma valakinek meg kell halni, utóhatásaként jelentkezett félelem és ijedtség arra ragadta is vádlottat, hogy a jogos védelem határát tulhágja: ezért a btk. 79. §-a utolsó pontja értelmében büntetés alá nem vonható. Mindezeknél fogva. stb. 67. 1. A korcsmálási jog a birtokosokat jószágaik menynyiségéhez képest (juxta quantitatem bonorum) illetvén, a hazai törvények értelmében a közös javadalmak felosztásának hasonló közössége alá vonandó s bármely birtokos annak a birtok mennyisége szerinti arányosítását követelni törvény szerint jogositva van. 2. Tekintve, hogy ott, hol a korcsmálás joga még nem arányosittatott, minden birtokos korlátozás nélkül korcsmaroltathat, törvény szerint csakis az arányositás létesítése után szorittathatván ezen jog gyakorlatara nézve bizonyos idő korlátai közé : e szerint a korcsmáriás joga, melyet egyes birtokos hosszú idők óta gyakorol, — ép ugy szabadon gyakorolhatván azt az ideig bármely oda való szabad birtokos — a birtokosnak e tekintetbeni hosszú gyakorlata által egymagában véve a többi birtokosság irányában valamely különleges vagy kirekesztő jogot meg nem állapithat, valamely közös dolog felosztásának (arányosításának) eszközölhetésére való kötelezettség elévithető nem lévén. (1883 deczember 4. 158. sz. a.) A székely-udvarhelyi kir. törvényszék Szabó Károly ügyvéd által képviselt Sz. János és társai felpereseknek a korondi róm. kath. egyház és érdektársai alperesek ellen italmérési jog arányosítása iránti perében következőleg itélt: