Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

'34 A korondi ital mérési jog arányosítása elrendeltetik s az arányosítás átalános kulcsául az egyesek által birt külső és belső birtokok területe állapittatik meg oly formán, hogy a belső telkek területe háromszoros mennyiségben számittassék. Ellenben felpe­resek abbeli kérésükkel, hogv az italmérési jog arányosítása J. Zsigmondnak a korondi határon levő gyógyfürdőjére ki ne terjesz­tessék, ezúttal elutasittatnak, stbi Indokok : Az italmérési jog arányosítása kiterjed nemcsak az illető községre, hanem annak egész határára is ; ennélfogva habár felek a megtartott tárgyalás alkalmával kijelentették, hogy az italmérési jog arányosítását |. Zsigmondnak a korondi határon levő gyógyfürdőjére kiterjeszteni nem kívánják, miután azon jog az arányosítás megengedhetősége kérdésének tárgyalása rendén nem érvényesíthető, az italmérési jog arányosítását átalában Korond községe és egész határára elrendelni kellett. Ez által J. Zsigmond azon joga, hogy .1 fürdőn gyakorol! korcsmáltatási jogát az érdemleges tárgyalás rendén érvényesít­hesse, nem érintetik. Az italmérési jog arányosításának czélja, hogy egyes birto­kosok közötti jogosultság meghatároztassék. A korondi közhelyek arányosítása iránt folyamatban levő ügyiratokkal bizonyítva van, hogy fCorohd községe 1848 előtt szabad székely község volt. Tekintve tehát, hogy szabad községekben az 1848. év előtt az ital­mérést minden birtokos szabadon gyakorolhatta, a midőn a korondi róm. kath. egyház, a Mátyus család, M. Berta és M. Ilka, valamint J. Zsigmond s illetőleg jogelődeik az általuk épített korcsmákban az italmérést, habár századokon keresztül gyakorolták is, ezen gyakorlatot olyannak tekinteni nem lehet, hogy az arányosítás átalá­nos kulcsául az 1871 : LV. tcz. 3. §-ának megfelelőleg a gyakorla­tot megállapítani lehetne, de tekintve, hogy alperesek beismerése szerint a korondi birtokosok az italmérési jog használatától eltiltva nem voltak s ezért az alperesek által vitatott gyakorlat tényleg nem is állott fen; végül tekintve, hogy épen az arányosításnak czélja, a mint már említtetett, a csakis egyesek által gyakorolt, de tény­leg az illető szabad község minden birtokosát megillető italmérési jog szabályozása: mindezeknél fogva alperesek abbeli kérésének, hogy az arányosítás átalános kulcsául a gyakorlat megállapittassék,

Next

/
Oldalképek
Tartalom