Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

n7 rozott szándékos emberölés bűntettében volt bűnösnek kimondandó. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétetett, hogy B. Triva és V. Szteva vádlottak mellett sem enyhitő, sem súlyosító körülmény nem hozható fel. F. Palcsika vádlottat illetőleg pedig enyhítő körülményül vétetett büntetlen előélete, súlyosítónak azonban, hogy a megtámadásnak ő volt a kezdeményezője, a kinek a megtámadott fejére mért első ütése vádtársaira nézve jeladás volt arra, hogy ütéseiket a fej szerveinek szétroncsolására irányozzák. 58. Tekintve, hogy a btk. 85. §-ának a 16 évet be nem töltött életkorú egyének büntetését szabályozó kivételes rendelkezése nem másitja meg a 20. §-nak a büntetetendő cselekmények és a büntetés nemek közötti összhangzatrói szóló intézkedéseit; mihez képest fogházbüntetés kizárólag vétségre lévén alkalmazandó, ebből szükségszerűen követke zik, hogy a fogházzal büntetendő cselekmény vétségnek minősül. % (1883 november 7. 1078. sz. a.) A miskolczi kir. tszék: G. József (16 éves) és F. János (17 éves) a btk. 20. 24. 92. §. alkalmazásával a súlyos testi sértés bűntettének vádja alól felmentetnek, ellenben a V. József sérelméreelkövetett s a btk. 301. §. szerint minősülő súlyos testi sértés vétségében vétkeseknek találtatván, G. József 3, F. János 2 havi fogház és 5—5 frt pénzbüntetésre (esetleg 1 — 1 napi fogházra) Ítéltetnek, stb. Indokok : Vádlottak beismerésével igazoltatott, hogy 1882. évi febr. 19-én este L. István udvarán G. József egy fokossal, F. János pedig egy bottal V. Józsefet, azon okból, mivel V. József a farsang utóján tartott mulatság alkalmával G. József szemébe egy porczio pálinkát öntött, F. Jánost pedig arczul ütötte s ezen felül őket a korcsmában káromkodások között szidalmazta, megverték és az orvosi látleletek szerint V. Józsefen több rendbeli . . . . súlyos sérelmeket ejtettek. Jóllehet vádlottak ebbeli cselekménye , figyelemmel a sérelmek gyógyidejére (16 nap 3 hét), a