Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

82 magánjogi következményei ellen biztosítani akarta. Ellenkező esetben a törvény által tétetnék lehetővé, hogy a hamis kötelezvény készítője és engedményezője, ha azt átalános záradékkal engedményezte, hogy érte nem felelős, saját bűntettéért jogtalanul nyert értéket magának biztosítsa, mig a hamisítvány által megcsalt jóhiszemű engedményestől törvény vonná el a kártalanítás lehetőségét. Minthogv tehát B. Gyulát vagvonilag mindenesetre felelősség terhelné, ha a második engedmény valódi volna: e szerint azon esetre, ha ezen engedmény hamis, oly hamis okirat készítésének esete áll elő, mely B. Gyula ellenében egy valódilag nem létező kötelezettség fenállásának bizonyítékát állapithatná meg. Ezen veszélynek közvetlenül fenyegető volta a vagyoni károsodás tekintetében tényleg bekövetkezett a K. Zsigmond által B. Gyula ellen folyamatba tett polgári per által s a most felülvizsgált másodbirósági végzés ellen K. Zsigmond épen és csakis a miatt felebbez, hogy az engedmény miért mondatott ki kötelezettség fenállásának bizonyítására nem alkalmas eszköznek. Az itt előrebocsátottak s ismétlés kikerülése végett hivatkozottak szerint elég számos és nyomatékos gyanuokok forognak fen arra, hogy K. Miklós, K. Zsigmond, K. Péter és B. József jogosan vádoltathassanak egy oly büntetendő cselekmény miatt, mely az elkövetésekor fenállott jogszokás szerint csalás, az időközben életbe lépett m. btk. 401. §-a szerint pedig magánokirathamisítás ismérveit foglalja magában. A bizonyítékok további kifejtése, mérlegelései, nevezetesen az ellentétes szakértői szemlék felülvéleményezése s mindezek alapján a bűnösség és a cselekmény tüzetesebb minősítése kérdésének elbírálása pedig a főtárgyalásra tartozik. B. Józsefet illetőleg azon körülmény, hogy ellene sem a károsult panaszt nem tett, sem a közvádló vád alá helyezést nem indítványozott, az eljárás megszüntetésére jogos alapul nem szolgálhat. Mert a vizsgálat eredménye B. József irányában is büntetendő cselekmény jogos gyanuokait tüntette fel ; mert továbbá az elsőfokú bíróság B. Józsefet is vád alá helyezvén, az által, hogy azon végzés ellen sem a kir. ügyész, sem B. József vádlott nem élt felebbezéssel: a vád alá helyezés mindkét irányban jogerejüvé vált.