Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

76 bűntett kísérletének gyanúja miatt, továbbá K. Péter, B. József és K. Zsigmond a jelzett csalási bűntettben való részesség gya­núja miatt vád alá helyeztetni rendeltetnek, stb. Indokok : A vizsgálati iratok tanúsága szerint K. Miklós ügyvéd B. Gyula által azzal vádoltatik, miszerint ötet arra kérte fel, hogy a mennyiben közeli rokonainak nagyobb kölcsönt akar nyújtani, adná nevét át, hogy azt hitelezői minőségben szerepel­tesse, B. ebből magára semminemű hátrány származását nem lát­ván, mint rendszerinti ügyvédének, nevét szerepeltetni átengedte, azonban K. Miklós ezen belé helyezett bizalommal visszaélt, mennyi­ben rokonaival az ő megkárosítására összejátszott nemcsak, hanem még ezen s 1S76. aug. 30-án 604 frtról kelt B. Gyula javára K. Zsign ond által elfogadott közjegyzői okmánynak K. Péterre tör­tént átruházása alkalmával nevét meghamisította S midőn az ezen kölcsönről kiállított okmányok B. Józsefre történt átruházását tőle kicsalta, K. Zsigmond neve alatt őtet 797 frt 28 kr. erejéig perrel megtámadta, s ezzel jogtalanul megkárosítani akarja, minélfogva K. Miklóst, mint tettest, okmányhamisitás és csalás miatt, K. Zsigmond, K. Péter és B. Józsefet mind segédeket büntettetni kéri. K. Miklós tagadja, mintha a B. Gyula javára kiállított 604 frtos követelés a.í ö tulajdona lett volna, mennyiben azzal K. Zsigmond még B. Gyula apjának volt adósa; tagadja, hogy ő ezen okmánynak K. Péterre történt átruházása alkalmával, az átru­házási nyilatkozatot előttemező tanuk neveit, valamint a B. Gyula nevét hamisította volna, sőt állítja, miszerint arról, hogy ezen okmány K. Péterre átruháztatott volna, tudomással sem birt. K. Péter előadja, miszerint ő a K. Zsigmond által elfogadott és B. Gyula részére kiállított okmányban foglalt 604 frt követe­lést B. Gyulától vette át négy szem közt s midőn B. Gyula neki az okmányt átadta, azon már az átruházási nyilatkozat rajta volt, sőt mivel a nyilatkozat tanukkal nem volt elöttemezve, annak elöt­temeztetése végett B. Gyula az okmányt elvitte s kevés idő múlva azt elöttemezve hozta vissza. K. Zsigmond előadja, miszerint a kérdéses okmányban fog­lalt 604 frttal ő B. Gyulának tartozott s ezen összeg nagy részé­vel még a B. Gyula apjának volt adósa, ezen okmányban foglalt összegre ö K. Miklóstól semmit sem kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom