Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

250 nem alkalmazható. Kitetszik ez a végrendelet szövegéből, melyben a kérdéses pont szószerint a következő: «2. Menyem G. Mártha fiam özvegyének hagyom a földemnek közepét, a szöllőből pedig, a hol tetszik, ott válaszszon harmadát ; a házamat hagyom menyemnek mig él, ha az meghalálozik, osztozzanak unokáim.» Ugyanis az ezen pontban a szöllő harmada után alkalmazott pontosvessző (;) világosan ellentmond annak, hogy az ez által befejezettnek jelzett mondat egy másik mondatból vett határozóval módosittassék, annyival inkább, mert mig ezen pontozás mellett a végrendelet keletkezési idejének irmodorában correctnek és világosnak mondható, addig az esetre, ha a 2. pont egész végig összefüggőnek s együvé tartozónak vétetik, az irályilag hibássá válik, mert benne már : «a házamat hagyom menyemnek mig él«, részben ismétléssé és feleslegessé válik, mert hiszen a pont épen azon kezdődött, hogy: «Menyem G. Mártha fiam özvegyének", stb. Továbbá nem állhat meg felperesnek értelmezése még azért sem, mert ugy G. Márthát, mint K. János és Terézt a végrendelkező egyaránt örököseinek nevezi s a javukra tett rendelkezést «hagyom» szóval fejezi ki; már pedig ha elismerik, hogy a gabona és takarmány G. Mártha tulajdonául rendeltetett : nincs okuk kétségbe vonni, hogy a föld és szöllő tulajdonjoga is őt illeti, mert a végrendelet vonatkozó részei betüszerint egyeznek; a 'i különösen» szó a terményeknél csakis arra vonatkozik, hogy abban K. János és Teréz egyátalában nem részesülnek, holott a föld és szöllőből részük nekik is jutott, miután előbbinek közepét s utóbbinak harmadát hagyta végrendeletileg D. Erzsébet a G. Mártha tulajdonául. Végül azon kifogás, hogy a végrendeletben nincs benne az, miszerint a szöllő tulajdonjogilag illette G. Márthát, meg nem állhat, mert azon szó az egész végrendeletben sem fordul elő, már pedig ugyanannak alapján felperesek elődei kaptak már tulajdonjogot s a házra nézve sem vonatott kétségbe felperesek tulajdonjoga. Mindezeknél fogva, de még azért is el kellett felpereseket keresetükkel utasítani, mert abban egyszer a fenébb már jelzett ingatlanok tulajdonjogát kérték maguk számára megitéltetni, holott