Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)
249 ejtett, ez által két külön álló jogot, t. i. a hatósági intézkedés foganatosításának tett ellenszegülése által és még a hatósági közeg személyi sérthetlenségének jogát is sértvén meg, és ez által két külön álló büntetendő cselekményt követvén el : a B. T. K. 96. §-a szerint bűnhalmazat forog fen, miért is vádlottat a súlyos testi sértés vétségében is bűnösnek kimondani és a bűnhalmazatnál fogva büntetését felemelni kellett. 1341. Végrendelet grammatikai és logikai értelmezése. 2. Abból, hogy a végrendelet igy szól: «a szöllöből ott a hol tetszik, ott válaszszon egy harmadát *, azt kell-e következtetni, hogy azt az örökhagyó tulajdonjoggal kivánta hagyományozni ? (1883 márczius 27. 601. sz. a.) A kecskeméti kir. törvényszék Szabó József ügyvéd által képviselt K. Borbála és társai felpereseknek Szivák Imre ügyvéd által védett G. János és társai ellen a félegyházi 2595. számú tljkvben 7717. hr. számú szöllö tulajdona iránti perében következő ítéletet hozott: Felperesek keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Felperesek előbb a félegyházi 2595. sz. tljkvben 7717. hr. szám alatt foglalt szöllő tulajdonjogának megítélésére, később pedig azon ingatlannak G. Mártha hagyatéki leltárából törlése s néhai K. János és Teréz hagyatékához tartozónak kimondására irányzott kereseti kérelmüket az általuk D. alatt egyszerű másolatban csatolt, azonban szöveg tekintetében alperesek által sem kifogásolt végrendeletre alapítják. Úgyde ezen végrendelet nem értelmezhető akként, a mint azt felperesek előadják, hogy t. i. néhai K. Ferenczné D. Erzsébet a keresetbe vett szőllőt csupán haszonélvezetül hagyta volna G. Márthára, mert a végrendeletnek ezen intézkedéseket tartalmazó 2. pontja két külön mondatból áll, nevezetesen az elsőben a föld közepe és a szöllő harmadáról, a másodikban pedig a házról rendelkezik örökhagyó, de ugy, hogy a házra vonatkozó megszorítás : «mig él» az első mondatban emiitett föld és szőllőre