Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

248 is, miszerint vádlott tettét beismerte, s hogy ámbár az erkölcsi bizonyítvány szerint szülői bántalmazása miatt a községi elöljáróság által rendőri hatáskörben felelősségre vonva, de eddig bűntettért vagy vétségért büntetve nem volt, az elsőbiróság Ítélete indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia : Vádlott a B. T. K. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettén felül a N. Antalon ejtett és a B. T. K. 301. §-a szerint minősülő súlyos testi sértés vétségében is bűnösnek kimondatik, és összbüntetésként egy évi börtönre és a 27. §-ban jelzett czélra fordítandó 10 frt pénzbüntetésre, ennek behajthatlansága esetén további két napi börtönre ítéltetik. Egyebekben a kir. ítélő táblának ítélete helybenhagyatik. Indokok: A B. T. K. V. fejezete s illetve annak 165. §-a a hatósági intézkedések biztosítására lévén alkotva, a büntetések is a közintézkedések foganatosításának erőszakos akadályozása ellen irányulnak és nem terjed ki egyúttal azon személy életének vagy testi épségének alkalmazására is, ki a hatósági cselekménv foganatosítása alkalmával mint a közrend vagy közérdek képviselője jár el. Ezen személv tehát külön tárgya a B. T. K. által védett jogoknak, mely jogok külön beszámítás és külön minősítés alá eső büntetendő cselekmény által sértethetnek meg mint a 165. §-b<n a közrend megsértése miatt megállapított büntettek. A törvény tehát nem akarta a közérdek megsértése ellen rendelt büntetés által elenyésztetni a törvény közegének személye ellen elkövetett büntetendő cselekmény büntetését, a mi kitűnik a 165. §. utolsó soraiból, mely szerint ott a hatósági közeg személye ellen a testi sértésnek legenyhébb esetét, t. i. csak a bántalmazást említi, mely a 165. §-ban megállapított büntetés által absorbeáltatik. Es mert csakis ezen egy esetet foglalja az egyébként a személy megsértésétől külön tárgyalt szakasz intézkedése alá. azért ki van zárva minden más, a személv elleni támadás, ha az több mint a bántalmazás. A vádlott tehát akkor, midőn a hatósági intézkedés folytán öt a bíró előtti megjelenésre felhívó N. Antal kisbíró felhívásának nemcsak hogy nem engedett, hanem az azon alkalommal kifejtett ellenszegülés folytán azt testi épségében is olyképen megsértette, hogy az orvosi látlelet szerint 14 napi gyógyulást igénylő sértést