Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

225 Ekkép nevezett vádlottak ellen a rablás tényálladéka megállapítható nem lévén, annak vádja alól felmentendök voltak. I20. 1. A védő közvetlenül intézheti kérdéseit a tanukhoz, szakértőkhöz és a vádlotthoz. 2. Nem képez semmiségi esetet a2on körülmény, hogy a törvényszék nem teljesiti a vádlottnak oly tanú újbóli megidézésére irányuló kérelmét, a ki az előző tárgyaláson jelen volt és vallomását esküvel is megerősítette. A vallomás azonban felolvasandó. (1883 szeptember 25. 4959. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla P. Ágoston semmiségi panaszát elveti és a kir. törvényszék Ítéletét azzal a kiegészítéssel, hogy P. Ágostont a B. T. K. 462. §-ába ütköző hivatali sikkasztás bűntettének vádja alól felmenti és ugyanazt a hivatali sikkasztás négyrendbeli vétségében nyilvánítja bűnösnek, helybenhagyja. Indokok : A semmiségi panaszt a kir. itélö tábla azért vetette el, mert habár az eljáró kir. törvényszék megsértette a vádlott védőjének a bűnvádi eljárási gyakorlaton alapuló azt a jogát, hogy közvetlenül intézheti kérdéseit a tanukhoz, a szakértőkhöz és vádlotthoz, ez nem oly lényeges jogsértés, a mely a védőt védelmének érvényesítésében megakadályozta volna s az eljárás megsemmisítését vonná maga után; továbbá, mert a vádlott a perbeli iratok, nevezetesen az 1882. augusztus 18-án 473 1. számhoz felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint a maga részéről csakis B. József tanúnak újból megidéztetését kérte, és az, hogy ezen időközben Nyíregyházára költözött tanú, az 1882 szeptember 22-én megtartott tárgyaláshoz meg nem idéztetett, tekintve azt, hogy a vallomására meg lett esketve és vallomása a tárgyaláskor felolvastatott, alaki jogsértést meg nem állapit. A kir. törvényszék ítéletét indokaiból helybenhagyja a kir. itélő tábla a fenti kiegészítéssel. A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Döntvénytár, uj folyam. VI. j c