Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

217 A sátoralja-ujhelyi kir. törvényszék: B. István és G. István a B. T. K. 165. §-a szerint minősülő s a 166. §. 3. pontjába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettében bűnösnek mondatnak ki; B. István pedig ezenkívül még a G. Péter sérelmére elkövetett, s a B. T. K. 301. §-a szerint minősülő könnyű testi sértés vétségében is vétkesnek mondatik ki s ezért B. István a B. T. K. 165., i6q. és 302. §-ai alapján a 96. §. alkalmazása mellett a jelen Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó egy évi börtönbüntetésre, valamint a B. T. K. 27. §-ában jelzett czélra 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt befizetendő 10 frt pénzbüntetésre, esetleg az utóbbi behajthatlansága esetén ennek külön megfelelő egy napi börtönbüntésére és a szabadságvesztésbüntetés kiállása napjától számítandó három évi hivatalvesztés és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére, G. István pedig a B. T. K. 165. és 169. §-a alapján nyolcz havi börtönbüntetésre és ezen szabadságbüntetés kiállása napjától számítandó két évi hivatalvesztés és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetik ; egyszersmind G. Péter panaszló részére kártérítés czimén 10 frt egyetemleges megfizetésében elmarasztaltatnak. A budapesti kir. itélő tábla : A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és vádlottakat felmenti. Indokok : A büntető ügy adatai szerint, B. István és G. István ellen vád azért emeltetett, mert ők 1882 január 22-én a rendes mezei útról letérve az arra düllő rétek végein hajtottak keresztül, s midőn a rendes útra visszatértek, az ezen levő hidon G. Péter, Szolnocska községbeli meghitelt mezei csősz minden előleges megszólítás nélkül a lovak kantárszárát megragadta és a B. István szekere elé állt, B. István pedig lovai közé vágott s a G. Péter által tartott kantárszár elszakadván, G. Péter a szekér felhércze által elüttetett; majd pedig a B. István után ökrös szekerén ment G. István megzálogolására sietett, de ez a zálogadást nem csak megtagadta, sőt még öklével, az időközben a G. István segítségére sietett B. István pedig baltával olykép lökte meg, hogy az 5 nap alatt nyom nélkül gyógyuló sértést okozott. Ezen vádra nézve minthogy a büntető igazságszolgáltatás a hatósági közegeknek jelzett egyének elleni támadást különös figyelemben csak addig s akkor részesiti, mig azok meghatározott hatáskörük-