Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)
150 tévedésben tartotta és ezután magának ravasz fondorlattal hitelezést eszközölt ki, vádlott a btk. hivatkozott §-ába ütköző vétséget követte el, mely miatt öt, büntetlen előéletét enyhitö körülménynek, de a hiteleszközlés raffinirozott módját sulyositónak véve, az ítéletben meghatározott módon kellett büntetni. A budapesti kir. ítélő tábla : . . . vádlott a csalás vétsége miatt emelt vád és következményei alól is felmentetik s azonnal szabadon bocsáttatni rendeltetik. Indokok: A S. Gyula által vádlott ellen emelt vád arra alapittatik, hogy vádlott Eperjesről Budapestre kiséretése közben 1883. évi január i-én a kassai vasúti állomásról S. Gyulához egy czédulát irt s ebben kényszerhelyzetének elhallgatása mellett utazási költségeinek fedezésére, 4—5 napi viszafizetési ajánlattal 40 frt kölcsönt kért. Ezen kérelem folytán S. Gyula a vasúthoz kiment s vádlottnak más pénze nem létében, 10 db aranyat kölcsönzött, azzal a vasút elindulásának jelzéséig, minden felügyelő vagy kisérő közeg közbenjötte nélkül társalgott, a vasúti kocsiba történt beszállásakor pedig az ott talált kisérő közegeket mint utazó társait mutatta be. A kölcsönkérés indokául felhozott utazás, elvontan a kényszerűségtől való, valamint a kölcsön visszafizetése, iránt tett ajánlatot sem lehet jóhiszeműség nélkülinek tekinteni, mert a bűnvádi eljárás eredménye mutatta, hogy csakugyan nem igazoltatott az a vád, a mely miatt vádlott letartóztattatott s kisértetett, s igy ő 4—5 nap alatt lehető szabadon bocsáttatására nézve jogosult vélelemben lehetett. A létezett kényszerállapotnak elhallgatása pedig nem fejezi ki a btk. 384. §-ban meghatározott csalás minősítésére megkívántató ravasz foadorlat tevékenységét s vádlott cselekménye az egyszerű kölcsönkérés határán túl terjedőnek annyival kevésbé tekinthető, mert a büntető ügy még vélelmi támpontot sem nyújt arra, hogy magánvádló, vádlottnak kényszerhelyzetét tudva is, a kért kölcsönt a köztük fenállott viszonynál fogva megtagadta volna; a kisérő közegeknek útitársakként lett bemutatása pedig a cselekmény minősítését azért nem befolyásolhatja, mert az nem a kölcsön kinyerése végett, hanem annak kinyerése után, a büntető eljárás folyamán ki nem tüntettetett s meg nem határozott czélból alkalmaztatott, stb.