Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

XX Lap sánál rendszerint nem lehet az egyes bűncselekményre kiszabott törvényes büntetési tétel minimumára leszállani.— VádelV—- --- 79 36. Az enyhítő és mentő körülmények osztályozásának kérdése. — Sikkasztás- .— __ ... ... -- 94 37. A töredelmes beismerés csak azon esetben enyhítő körülmény, ha oly lényeges bizonyítékot képez, mely nélkül vádlott bűnössége megállapítható nem lett volna L.. ... ... --- --- — --- 95 96. A törvényellenes cselekedet elkövetője elleni teljes beszámítását és így a cselekvőnek az ő cselekedetével egyenes okozatossági viszonyban levő következményekért való teljes felelősségét nem szünteti meg s nem is szállítja alább azon körülmény, hogy ezen következmények bizonyos módon vagy bizonyos intézkedései: által, esetleg bizonyos intézkedések elhagyása, bizonyos dolgoknak nem történte vagy másképen foganatosítása által elháríthatok vagy legalább enyhíthetők lettek volna. — A súlyosabb, de egyenes következménynek, rendes viszonyok mellett lehetségessé vált megakadályozása körüli mulasztás az eredmény közvetlen okozója részére enyhítő körülményt állapit ugyan meg: de a cselekménynek a dolustól és a cselekedetben beállott következménytől feltételezett miségére, minősítésére egyátalán nem bir befolyással — ... —. 160 1 10. A teljes részegség fenforgása nemcsak közvetlen észlelés, hanem okszerű következtetés utján is megállapítható. — Gyujtogás - -— 187 123. Jogos védelem nem forog fen, ha a támadás jogtalan volt ugyan, de nem közvetlen. — Vélt jogos védelem. — A jogos védelem határainak tulhágása. — Halált okozott súlyos testi sértés ... 207 130. Az erős felindulás a btk. 281. §. első és a 397. §. első bekezdésében megjelölt módosító ismérv, és e szerint a törvény által, az abban meghatározott esetre általánosan megállapított enyhítő körülmény lévén : ez utóbbiak természete szerint, a büntetendő cselekmény elkövetője részére csak akkor számitható be, ha indító okát nem maga azon egyén jogtalan vagy helytelen magatartása képezi, a ki az imént megjelelt szakaszokban meghatározott bűntettek valamelyikét, habár az ingerültség, de az önnön maga hibája folytán felköltött ingerültség alatt követte el.. ... .. . 222 139. Zsarolási cselekmény erős felindulásban ."- ., 258 VIII. FEJEZET. A bűnhalmazat. 33 Az esetben, ha valamely büntetendő cselekmény a tettes által czélul kitűzött más bűntettnek előfeltételét képezi, ugy hogy a nélkül a czélul kitűzött bűntett egyátalán nem jöhet létre s ennélfogva a kettő megoszthatlanul és szétválaszthatlanul összefügg: ez esetben, habár ugy az egyik, mint a másik cselekmény is, magában véve külön-külön büntetendő cselekményt képez, mégis a megoszthatlanságnál fogva nem anyagi, hanem csakis eszmei bűnhalmazat forog fen 4$