Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

164 számított 3 hó alatt terjesztendő elö, a mely napon az elkövetett bűntett vagy vétség és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott. Az indítványra jogosított magánfél, t. i. Cs. Gusztáv a lugosi kir. törvényszék által ide áttett ügyiratok szerint indítványát ugyanazon törvényszék előtt 1881. deczember 27-én 33 23- sz- a- terjesztette elő, holott a feljelentés és annak csatolmányai alapján már most megállapítható, hogy a B. T. K. 112. §-ában érintett feltételek nyomán az indítvány előterjeszthetésének joga ez időre már elévült. Ugyanis : az állítólagos csalást megállapító cselekmények a feljelentésből és annak csatolmányaiból, különösen a H. alatti csatolmányból megállapithatólag már 1880. évben követtettek el. Az állítólagos csalásnak és a csalás elkövetésének tudomására pedig Cs. Gusztáv legkésőbben az előterjesztett tényállás szerint akkor jutott, midőn a neki is kézbesittetni rendelt //. alatti végzést kezéhez vette. E végzés 1880. decz. 29-én kelt, s ez az 1881. decz. 27-két megelőző több mint 3 hóval már minden valószínűség szerint kézbesittetett. Azonban ha nem kézbesittetett volna is, tudomása volt Cs. Gusztávnak az állítólagos csalásról és annak tetteseiről az indítvány megtételének napja előtt több mint 3 hóval azért, mert a K. alatt becsatolt s 1880. évi deczember ir-én kelt levélben K. Mór öt már a teljes tényállásról értesítette, és pedig értesítette ugy, hogy az értesítés-adásra az értesitő épen Cs. Gusztáv által szólittatott fel. Ezek nyomán már most meg van állapítva az, hogy a bűnvádi eljárás folyamatba tételét kizáró elévülés a B. T. K. 112. §-a értelmében fenforog. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszék elutasító végzése helybenhagyatik. Indokok: A feljelentés szerint tévedésbe ejtetett ugyan a magánvádló, mindazonáltal ezen tévedésbe ejtése állítólagos károsítását elö nem idézte, mert be nem látható, hogy magánvádló ingatlanát a feljelentett személyeknek készfizetés iránt egyedül mint a szegedi iparosok bankja képviselőinek kívánta volna eladni, s az ügyletet velők mint magánszemélyekkel meg nem kötötte volna. Egyébként magánvádló károsításának forrását nem is a tervezett adásvevésben, hanem abban találja, hogy a feljelentettek Z. Albert követelését olcsó áron magukhoz váltották és azt