Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

57 károsítására irányult, ravasz fondorlat által való tévedésbe ejtését, tehát a csalást, de azon alakszerüleg valódi okiratot, melyet a nevezettek maguk irtak alá, és amely okiratnak az általuk és a tanuk által aláirt okirattal való azonosságát maguk sem vonják kétség alá, hamis okirattá nem változtatja át. Ugyanez áll még az 1880. jan. 3-án kelt szerződésre vonatkozólag, mely tulajdonképen csakis simulált szerződést képez, a mely faja az ügyleteknek még a csalást is, nem minden körülmény között állapítja meg. De minthogy mindkét okirat azon czélból terveztetett és állíttatott ki, hogy a többször emiitett ingatlan, ennek jogos tulajdonosa tulajdonából jogtalanul elvonassék ; minthogy az ezen czél kivitele végett szükséges cselekedetek iránt B. Illés és V. Lajos előzetesen és közösen megállapodtak, sőt az utóbbi a kiviteli módozatokat a bűnös czél tudatával hozta javaslatba ; minthogy továbbá az 1879. decz. 22-én kelt kicsalt nyilatkozat folytán, B. Illés telekkönyvi birtokába jutott legelőilletménynek, a jogos tulajdonos részéről megindítandó per folytán bekövetkezendő visszaszerzését meghiúsítandó V. Lajos és B. Illés költött czimü adásvevési szerződést kötöttek, s ezáltal V. Lajos a jóhiszemű harmadik személy látszatát felvéve a jogos tulajdonos visszaszerzési lépéseinek sikertelenségét biztosította; minthogy végre mindketten közös egyetértéssel és tettleg is együtt működtek közre: hogy azon hamis tétel, mely szerint a kérdéses legelőt előbb B. Illés, ez után pedig V. Lajos jóhiszemüleg megszerezték, a nyilvános könyvet képező telekkönyvbe bevezettessék: ezeknél fogva mindkettőt a B. T. K. 400. §-nak 2. pontja alá eső bűntettben mint tetteseket kellett bűnösöknek ítélni. A B. T. K. 400. §-ának 2. bekezdése alá azért voltak foglalandók a több törvényt sértő cselekedetek, mert a cselekmény világosan vagyoni haszon végett követtetett el; és mert ámbár a csalás is meg lévén állapítva, a btk. 383. §-a szerint ennek is 5 évig terjedhető börtön, sőt ezen felül még 2000 frtig terjedhető pénzbüntetés a büntetése; mindazonáltal minthogy a csalás a btk. 381. és 382. §§-aiban meghatározott esetek kivételével csakis a sértett fél indítványára üldözendő, ez pedig a jelenesetben nem tétetvén, másrészről azonban a btk. 400. §-a alá eső cselekmény hivatalból üldözendő büntettet képezvén : tekintettel az idézett 400. §-ra, ez találtatott alkalmazandónak. A vádbeli cse-