Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

.54 könyvi valótlan bejegyeztetésnél mint bűnsegéd, az 1880. jan. 3-án kelt adásvevési szerződés koholásánál pedig mint tettes, bűnösöknek találtatnak, s ezért 1879. febr. 14-étöl 25-ig tartott vizsgálati fogságuk beszámítása nélkül B. Illés egy évi, V. Lajos pedig hat havi börtönre ítéltetik ; egyebekben pedig az ítélet indokainál fogva helybenhagyatik. Indokok: A büntető ügy adatai által igazolt cselekmény a fenállott szokásjog szerint a kivitelre nézve ugyan különböző tettekben nyilvánult, de e czélra nézve azonos csalási büntettet, a B. T. K. szerint pedig a B. T. K. 401. §-a szerint minősülő hamis magánokirat készítését, s azáltal, hogy az a nyilvánkönyvbe hamis tétel bevezettetésére használtatott, a btk. 400. §-a 2. pontja szerint minősülő büntettet képez, s ezért az első bíróság által alkalmazott a btk. 405. §. szerinti minősítést mellőzni kellett, mert annak csak azon esetben van helye, ha a hamis okiratot használó ellen sem tettesség, sem részesség nem igazolható. A bűnösség megállapításánál a közvetlen ténykedést figyelembe venni, s ahhoz képest a mint B. Illést mindezen cselekményeknél tettesnek, épért ugy V. Lajost a megjelölt két esetben csak bűnsegédnek tekinteni kellett, mert azon esetekben ő közvetlen nem működött, hanem csak a cselekményből származó haszon biztosítása végett a bűntett elkövetését szándékosan mozdította elő. A két vádlott közt fenforgó minősítési különbözet képezi aztán alapját az ellenük kiszabott büntetés közti különbözetnek, melyet a kir. törvényszék által kiszabotc enyhe minőség és mennyiségben hagyni nem lehetett azért, mert a cselekmény tervszerű kitartással, még pedig közintézmény hitelének megtámadásával vitetett keresztül. A két hamis okiratnak mint bűntett tárgyainak megsemmisítése a btk. 61. §-a alapján elrendelendő, egyebekben pedig s különösen K. Andrást illető részében helybenhagyandó volt az itélet azért, mert az ezen vádlott ellen, a fenforgó vádlási adatok daczára hozott megszüntető határozat a kir. ügyész nem felebbezése miatt emelkedvén jogerőre, a kir. törvényszék tehát épen ugy a fenálló eljárási szabályokba ütközőleg járt volna el, ha minden uj adat hiányában vádlott ellen érdemleges eljárásba bocsátkozik, mint a megállapított szabályokkal össze nem egyeztethető a közvádlónak azon indítványa, hogy ezen vádlott a jogerőre emelkedett megszüntetési