Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

43 leget az uj mértékrendszer behozatala alkalmával tőle visszavette, s habár maga az uj mérték behozatalát, tehát a kantárok elvételét későbbi periratában 1876. decz. 19-ére teszi, mégis ennek nem használása miatti elvesztett haszon cziméni kártérítési követelését 1874-től származtatja. E pont alatti kártérítés iránti követelésének a kantárok elvétele előtti időre, vagyis 1876. deczember 19-ig terjedő időszakra vonatkozó részével tehát elutasítandó volt felperes azért, mert a kártérítésre felhozott ok a bérlemény tárgyának alperes általi visszavétele ezen időre nem áll. De elutasítandó volt felperes e pont alatti kártérítés iránti követelésének az 1876. decz. 19 én inneni időszakra vonatkozó részével is, mert ő maga elismeri, hogy ezen időponttól fogva az uj mértékrendszer hozatván be, a kantárok többé használhatók nem voltak, tehát jövedelmet sem hajtottak volna. Ezen uj mérték behozatala azonban alperestől nem függő országos intézkedés folytán történvén, felperesnek ezen közbejött véletlen által netalán származott jövedelemcsökkenés általi kára megtérítését követelni az általa beadott haszonbérszerződés 1 2. §-nak értelmében joga nincsen. Kártérítés iránti követelése 2-ik részét származtatja felperes abból, hogy alperes városi közönség a szerződés 22. pontja 3-ik bekezdése ellenére megengedte, illetőleg megtűrte, hogy a vásárosok áruikat magukkal hozott vagy mások privát mérlegén mérlegeljék. Ezen állítását azonban semmivel sem bizonyította, mert nemcsak arra nézve, hogy alperes valakinek a mérlegelést positive megengedte volna, de még arra nézve is, hogy valakinek .tudva eltűrte volna, hogy saját vagy idegen árukat magával hozott vagy mástól kikölcsönzött mérlegen mérlegelje, egyetlen positiv esetet fel nem hozott, annál kevésbbé bizonyított, mig ellenkezőleg tanú B. Ferencz vallomásából kitűnik, hogy azon egyetlen egyént, kit felperes mint mérlegelés gyakorlót feljelentett, a városi hatóság megbüntette. így hát felperes a mérlegelési jogának netaláni megsértése által állítólag szenvedett kárát alperes városi közönségtől szerződésszegés czimén egyátalában nem, mulasztás czimén is csak akkor követelhette volna, ha azokat, kik állítólag az általa kibérelt mérlegelési jogot gyakorolták, a maga idejében